Hamburgban 16 ezren vettek részt a szigorítás-ellenes demonstráción
Fotó: Videófelvétel
Több ezer oltásellenes és vírusszkeptikus tüntetett a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó óvintézkedések, illetve a tervezett kötelező oltás ellen szombaton Németországban.
2022. január 08., 22:472022. január 08., 22:47
2022. január 08., 22:532022. január 08., 22:53
Az egyik legnagyobb megmozdulást Hamburgban szervezték, amelyen körülbelül 16 ezren vettek részt a rendőrség szerint. A szervezők hangosbemondón keresztül figyelmeztették a résztvevőket, hogy viseljenek maszkot és tartsák az előírt távolságot – adta hírül az MTI. Ennek ellenére sokan nem tettek eleget a felszólításnak. Az egyik tiltakozó Dávid-csillagot viselt a ruháján „oltatlan” felirattal, ellene uszítás gyanúja miatt vizsgálatot indítottak – tájékoztatott a rendőrség.
A német fővárosban, Berlinben körülbelül kétszázan tiltakoztak a járvány terjedésének megakadályozását célzó óvintézkedések ellen. Ellenkező irányú tüntetésre is sor került: Mindenben 2500-an vonultak utcára, hogy hangot adjanak oltásellenes, vírustagadó társaik viselkedésével szembeni elégedetlenségüknek. Zwönitzben egy péntek esti tüntetés során pirotechnikai eszközökkel támadtak a rendőrökre. A tiltakozókat végül visszaszorították, mire szétszéledtek. A rendőrség nyomozást indított.
Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter a Welt am Sonntag című hétvégi lapnak úgy nyilatkozott: az oltásellenesek és a vírustagadók elvesztették a mértéket. „Egy kis csoport kész lesöpörni a tudományos tényeket az asztalról, és önként magára zárni az ajtót a látszatigazságok világában” – mondta a tárcavezető. Lauterbach szerint ez a modern német történelem új és aggasztó fejleménye. Lauterbach egyébként a kötelező oltás mellett is érvelt annak érdekében, hogy majd az őszi esetleges újabb járványhullám idején ne érjék megint meglepetések az országot a mutációk miatt és ne kezdődjön megint minden védekezési lépés elölről.
Tüntetéseket rendeztek szombaton Bécsben, illetve Franciaország több városában is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás