Tóásó-ügy – Argentína segítségét kérte a magyar külügyminisztérium

Gulyás Gergely, a budapesti parlament emberi jogi bizottságának alelnöke és Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi külügyi hivatalvezetője Martonyi János külügyminiszter megbízásából a múlt héten háromnapos látogatást tett La Pazban, hogy a fogva tartott Tóásó Előd ügyéről tájékozódjon.

Mint Gulyás Gergely az MR1 180 perc című műsorában kifejtette, az úton tárgyaltak mindazokkal, akik a magyar állampolgárságú, „teljesen jogtalanul és ártatlanul fogva tartott” Tóásó Előd ügyében segítséget nyújthatnak, így az EU bolíviai képviseletének vezetőjével és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának bolíviai képviselőjével is. Emellett Tóásó Előd ügyvédjével is találkoztak.

Politikai eljárásról van szó, amely nyilvánvalóan koholt vádakon alapul - hangoztatta a politikus, emlékeztetve: az előző elnöki kampány egyik fő témája volt „az úgynevezett terrorista merénylet”.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, céljuk Tóásó Előd mielőbbi szabadlábra helyezésének elérése, és ehhez politikai megoldásra van szükség. Széleskörű nemzetközi nyomást kell kifejteni az ügyben, akár anyagi szankciókat is kilátásba lehetne helyezni Bolívia ellen - mondta, megjegyezve: az EU évente 30 millió eurós támogatást nyújt az országnak.

Úgy fogalmazott, Bolívia egy „féldemokrácia”, amely nem zárkózik el teljesen „a külvilágtól és a nemzetközi vizsgálat lehetőségétől”, és van olyan dél-amerikai bíróság, amelynek joghatóságát elismeri. Az azonban kérdéses, hogy annak esetleges elmarasztaló ítéletét végrehajtanák-e - fűzte hozzá.

A képviselő arról is beszélt, hogy Tóásó Elődöt egy ablaktalan, erődszerű börtönben tartják fogva, ami sem az európai, sem a magyar körülményekkel nem összehasonlítható, ennek ellenére Tóásó Előd „viszonylag jól van”, és Magyarország La Paz-i tiszteletbeli konzulja rendszeresen látogatja. A magyar állampolgárt a bolíviai törvények szerint is szabadon kellene bocsátani - emelte ki. Megjegyezte: az ügy tárgyalását a hatóságok május 15-ről 30-ra halasztották.

Gulyás szerint Bolívia nem tartja tiszteletben saját törvényeit, még kevésbé a nemzetközi megállapodásokat. Egyértelműnek nevezte, hogy a bolíviai hatóságok nem tartják tiszteletben Tóásó Előd jogait. A parlament 2010-ben visszamenőleges hatállyal 18 hónapról 36 hónapra növelte az előzetes letartóztatás időtartamát, ami hátrányosan érintette Tóásót. Ráadásul a per még el sem kezdődött ellene, noha a törvény értelmében a feljelentést követő három éven belül be kell fejezni a pert.

Mint mondta: a magyar kormányt nem győzték meg a „terrorista csoportról” szóló bolíviai állítások.

Ugyanakkor leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván semmilyen formában és semmilyen koncepció alapján beavatkozni bolíviai belügyekbe. Általános álláspontja azonban az, hogy a nemzetközi jog elveit be kell tartani minden jogi eljárásban, s minden, külföldön letartóztatott magyar ügyét szoros figyelemmel követi jogaik tiszteletben tartásának érdekében.

Tóásó Előd szabadlábra helyezése ügyében Martonyi János külügyminiszter is Argentína segítségét kérte, amikor hétfőn Buenos Airesben találkozott Héctor Timerman argentin külügyminiszterrel. A magyar külügy szerint argentin részről megértően fogadták a magyar diplomácia vezetőjének kérését. A tárca emlékeztet, hogy Martonyi János 2011 márciusában és 2012 januárjában levelet intézett bolíviai partneréhez, tájékoztatást kérve az események állásáról, de az ügyet érdemben előmozdító választ nem kapott.

2009 áprilisában a bolíviai különleges erők felszámoltak egy állítólagos terrorista csoportot Santa Cruz városában, ami közben életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Euardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Tóásó Elődöt letartóztatták, a bolíviai hatóságok fegyveres felkelés és terrorizmus vádjával azóta is fogva tartják.

Gerardo Prado, Tóásó Előd és a horvát-bolíviai állampolgárságú Mario Tádic - mindketten Rózsa csoportjának tagjai voltak - védőügyvédje korábban úgy nyilatkozott, hogy „a pernek már el kellett volna évülnie, hiszen ezt mondja ki a bolíviai büntetőeljárási kódex 133. cikke, amely szerint a feljelentést követő három éven belül be kell fejezni a pert”.