
Berlinben azt üzenték az orosz elnöknek, hagyja abba a háborút
Fotó: Elliot Douglas
Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. Hasonló tüntetést rendeztek Prágában is.
2022. február 27., 20:312022. február 27., 20:31
2022. február 27., 20:532022. február 27., 20:53
Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. Az „Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.
Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető – a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke – kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és „Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.
Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni. A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.
A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”. „A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” – szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.
A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól. Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. „Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy „határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált.
Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt. Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!