Tiltakozik a magyar sajtó a reklámadó ellen

A kezdeményezéshez többek között a TV2, az RTL és a Hír TV is csatlakozik. A hétfőn benyújtott tervezet szerint félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, húszmilliárd felett azonban már negyven százalék lenne. Az adót nem a reklámozónak, hanem a közreadónak kellene fizetnie.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-nek elmondta, a kormány komolyan megfontolja a fideszes L. Simon László egyéni képviselői indítványát a reklámadóról, bevezetése esetén a bevételt teljes egészében gyermekekre, konkrétan iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére költi majd a kabinet.

A kormány fontos alapelvnek tartja a közterhek méltányos elosztását, ami azt jelenti, hogy „Magyarországon mindenkinek kötelessége teherbíró képességének és gazdasági eredményeinek függvényében adót fizetni”, ezért fizet többet a bank-, az energia-, a kereskedelmi és a telekommunikációs szektor, valamint a biztosítószféra – közölte az államtitkár.

A kabinet szerint a komoly reklámbevétellel rendelkező multinacionális médiavállalatoknak is az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közteherviseléshez.

Lázár a médiaszektor tiltakozását úgy értékelte: ahogyan a konkurens pénzintézetek összeálltak a bankadó ellen, úgy az egymással egyébként versenyző médiaérdekeltségek is – gazdasági megfontolások alapján – összefognak, és így tiltakoznak a reklámadó ellen, ebben „semmi furcsaságot\" nem lát. Ezért tartja természetesnek, hogy a jobboldali sajtóban is jelent meg kritika.

Az adó tervezett mértékének esetleges megváltoztatásáról Lázár János azt közölte, hogy ezt a Fidesz országgyűlési frakciója fogja eldönteni. „A bevezetést el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet” – jelentette ki.

Azokról az ellenérvekről, amelyek szerint a reklámadóból várható bevétel költségvetési hatása csekély, az államtitkár azt közölte: „költségvetési kényszer valóban nincs”, de a törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a „reklámfertőzés” veszélyének csökkentésével magyarázható.