A jelentés szerint vezető kínai tisztségviselők február elején azt kérték magas rangú orosz tisztségviselőktől, hogy a pekingi téli olimpiai játékok vége előtt ne támadják meg Ukrajnát
Fotó: insidethegames.biz
Nyugati hírszerzési jelentés szerint vezető kínai tisztségviselők február elején azt kérték magas rangú orosz tisztségviselőktől, hogy a pekingi téli olimpiai játékok vége előtt ne támadják meg Ukrajnát – jelentette a The New York Times vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkre és egy európai tisztségviselőre hivatkozva csütörtökön.
2022. március 03., 20:132022. március 03., 20:13
2022. március 03., 20:232022. március 03., 20:23
A baloldali-liberális amerikai napilap online cikke szerint a vezető kínai tisztségviselőknek közvetlen ismereteik voltak Oroszország háborús tervéről vagy szándékáról, mielőtt Ukrajna orosz katonai megszállása meg nem kezdődött a múlt héten csütörtökén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 4-én Pekingben, a téli olimpiai játékok megnyitó ünnepsége előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A The New York Times kiemelte: Moszkva és Peking akkor ötezer szóból álló nyilatkozatot tett közzé, amelyben a felek kijelentették, hogy az orosz-kínai partneri kapcsolatnak „nincsenek határai”, elítélték a NATO bővítését, és bejelentették, hogy új globális rendet hoznak létre valódi „demokráciával”.
Az egyik nyugati hírszerző szolgálat által megszerzett információt a titkosszolgálat munkatársai hitelesnek tartották. Az Egyesült Államok és a vele szövetséges kormányok vezető tisztségviselői köröztették e jelentést, miközben azt mérlegelték, mikor támadhatja meg Putyin elnök Ukrajnát. A hírszerző szervezetek azonban különféleképpen értelmezték az információt, és nem világos, hogy milyen széles körben terjesztették azt.
A The New York Times idézte a jelentést ismerő egyik hírszerzési tisztségviselőt, aki szerint a titkosszolgálati beszámolóból nem következett feltétlenül, hogy az Ukrajna megtámadásáról szóló beszélgetés Hszi kínai és Putyin orosz elnök között zajlott le. A jelentést ismerő más hírszerző munkatársak nem kívántak további részleteket elárulni az amerikai lapnak.
A Hszi és Putyin elnök közötti szoros kapcsolat miatt az elnöki csúcstalálkozó körüli időszakban a vezető kínai tisztségviselők vélhetően tájékoztatták Hszi elnököt bármilyen fontos, a kínai és az orosz hírszerzési szervezetek közötti információcseréről- erősítették meg elemzők az amerikai napilapnak.
Az újság szerdai e-mailes megkeresésére, miszerint kínai tisztségviselők valóban kérték-e orosz tisztségviselőktől, hogy Ukrajna orosz megszállásával várják meg a pekingi téli olimpia végét, Liu Peng-ju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta:
A téli olimpiai játékok záróünnepségét február 20-án tartották. Putyin orosz elnök másnap újabb orosz csapatokat vezényelt a felkelők által uralt kelet-ukrajnai területre, majd február 24-én megindította a támadást Ukrajna ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!