Bizonytalanság. A Hamász szerint beleegyeztek az amerikai különmegbízott gázai tűzszüneti javaslatába, aki azonban cáfolta ezt
Fotó: Facebook/UNRWA
Az eddiginél is ellentmondásosabb helyzet alakult ki a gázai tűzszüneti tervek kapcsán a Hamász terrorszervezet, Izrael és az Egyesült Államok között.
2025. május 27., 12:202025. május 27., 12:20
Egy palesztin tisztségviselő hétfőn azt mondta, hogy a Hamász beleegyezett Steve Witkoff amerikai különmegbízott gázai tűzszünetre vonatkozó javaslatába, mire egy izraeli tisztviselő tagadta, hogy a javaslat Washingtoné lenne, és hozzátette, hogy egyetlen izraeli kormány sem fogadhatja el azt.
Witkoff azt is visszautasította, hogy a Hamász elfogadta volna a túszalkura és a gázai tűzszünetre vonatkozó ajánlatát, és a Reutersnek azt mondta, hogy
A Hamászhoz közel álló palesztin tisztségviselő a Reutersnek azt mondta, hogy a javaslat 10 túsz szabadon bocsátását és 70 napos tűzszünetet irányoz elő, és a Hamász közvetítőkön keresztül fogadta el.
„A javaslat a Hamász által két csoportban fogva tartott 10 élő izraeli túsz szabadon bocsátását tartalmazza, cserébe 70 napos tűzszünetért és a Gázai övezetből való részleges kivonulásért” – mondta a forrás.
Leszögezi továbbá, hogy Izrael szabadon enged számos palesztin foglyot, köztük több száz, hosszú börtönbüntetését töltő palesztint.
Egy izraeli tisztségviselő elutasította a javaslatot, mondván, hogy
és visszautasította azt az állítást, hogy az alku megegyezik a Witkoff által javasolttal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök később a közösségi médiában közzé tett üzenetében azt mondta, hogy „nagyon reméli”, hogy „ma, és ha ma nem, akkor holnap” fejleményeket fog tudni közölni Izrael Hamász elleni harcával és a túszok szabadon bocsátásával kapcsolatban.
Mint ismeretes, március 18-án Izrael gyakorlatilag véget vetett a Hamásszal kötött januári tűzszüneti megállapodásnak, és felújította katonai hadjáratát a Gázai övezetben. A Hamász és a vele szövetséges frakciók két nappal később kezdték meg a rakéták kilövését és a támadásokat.
A Hamász közölte, hogy hajlandó szabadon engedni a fegyveresei által dél-izraeli települések elleni támadások során 2023. október 7-én elfogott valamennyi megmaradt túszt, és hajlandó tartós tűzszünetet kötni, ha Izrael teljesen kivonul a Gázai övezetből.
és fogadkozott, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha a Hamászt felszámolják.
Izrael légi és szárazföldi háborút indított a Gázai övezetben a Hamász vezette fegyveresek határon átnyúló támadása után, amelyben izraeli számítások szerint 1200 ember vesztette életét, és 251 túszt raboltak el Gázába.
A konfliktus a gázai egészségügyi hatóságok szerint közel 54 ezer palesztin életét oltotta ki, és pusztított a tengerparti övezetben. Segélyszervezetek szerint a súlyos alultápláltság jelei széles körben elterjedtek.
A javaslat a háború döntő pontján érkezett, mivel
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arab nyelvű szóvivője, Aviháj Adri szerint a parancs Hán Júnisz városára és a környék nagy részére vonatkozik. Hán Júnisz kormányzóságot „veszélyes harci övezetnek” nevezte.
A kiürítési övezet déli irányban egészen a gázai-egyiptomi határig tart, ahol az izraeli erők elfoglalták a Philadelphi-folyosót, egy 14 kilométeres sávot a határ mentén.
Úgy tűnik, hogy magában foglalja Hán Júnisz teljes területét is, ami egy sűrűn lakott város, ahol sok kitelepített palesztin él. A parancs utasítja a palesztinokat, hogy költözzenek az Al-Mavaszi területre, egy keskeny földsávra a Földközi-tenger mentén.
Izraeli tizenévesek Jeruzsálem óvárosának arab lakosait zaklatták a Jeruzsálem-napon
Az évente megrendezett Jeruzsálem-napon több tucat zsidó tizenéves palesztinokra támadt Kelet-Jeruzsálemben, Jeruzsálem óvárosának arab negyedében, kereskedőket és járókelőket szidalmaztak, ajtókat rugdostak, és gyűlölködő dalokat énekeltek – jelentette hétfőn az izraeli közszolgálati rádió.
A zavargásokat követően a muszlim negyed legtöbb üzlete bezárt, több a rendőrség felszólítására. A fiatalok a Jeruzsálem nap rendezvényeire érkeztek, s már órákkal az izraeli zászlós felvonulás előtt az óvárosba vonultak. Szemtanúk és felvételek szerint sokan „halált az arabokra” és „Égjen le a falvad”, arabellenes szlogeneket skandáltak.
Korábban, már hétfő reggel Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter Zsidó Erő nevű pártjának tagjai, maga Bengvír, Jichák Vasszerlauf miniszter és Jichák Kreuzer képviselő ellátogatott a Templom-hegyre, az al-Aksza-mecsethez.
Ott Bengvír kijelentette, hogy neki és a kormánynak az a politikája, hogy engedélyezzék a zsidó imádkozást a Templom-hegyen. A miniszterelnöki hivatal ezzel szemben többször kijelentette, hogy
„a Templom-hegyen fennálló status quóban nincs változás”.
Jordánia külügyminisztériuma elítélte Bengvír látogatását az al-Aksza-mecsetnél, amely a muzulmánok harmadik legszentebb helye. Ugyanez a térség a zsidók számára is különleges jelentőséggel bír, ugyanis ott állt a Szentély, melyet a rómaiak i. sz. 70-ben leromboltak.
A nemzetközi egyezményekben rögzített status quo szerint csak a muzulmánok imádkozhatnak a Templom-hegyen.
A Vallásos Cionisták nevű párt képviselője, Cvi Szukkot szintén ellátogatott a Templom-hegyre, és ott felvonta az izraeli zászlót.
Egy gázai segélyszervezet kijelentette, hogy a Hamász blokkolja a civileknek szánt segélyeket
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) segélyszervezet bejelentette, hogy az iszlamista Hamász terrorszervezet akadályozza a segélyek eljutását a gázai civilekhez
„Egyértelmű, hogy az új segélyezési modell fenyegeti a Hamászt, és mindent meg fog tenni annak megakadályozásáért” – hangsúlyozta közleményében a szervezet. Korábban a GHF bejelentette, hogy megkezdte az élelmiszersegélyek kiosztását a Gázai övezetben, és kedden várhatóan újabb segélyszállítmányok érkeznek.
A Gázai övezet humanitárius segélyezéséért felelős szervezet közleményt adott ki, amelyben elítélte a Hamász megfélemlítési kísérleteit, amelyek a humanitárius szervezeteket célozzák, főként a GHF biztonságos elosztóhelyein a segélyek gázaiakhoz juttatásán dolgozó más humanitárius szervezeteket.
A GHF azzal is megvádolta a terrorszervezetet, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy ezeken az erre kijelölt helyeken a humanitárius ellátmányok eljussanak a gázai civilekhez.
A terrorszervezet azt állítja, hogy az új módszer valójában egy hírszerzési művelet, amelynek célja információgyűjtés és a belső megosztottság növelése, s a Hamász szerint Izrael az élelmiszert háborús fegyverként használja.
„Az ellenállás rákényszeríti Izraelt, hogy visszatérjen a régi mechanizmushoz” – idézte a szervezetet a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap hírportálja. Izrael szerint korábban a Hamász ellopta az övezetbe érkező segélyek jelentős részét, s azt saját magának tartotta meg, illetve pénzért árulta a gázaiaknak, ezzel gyarapítva bevételeit.
Vasárnap lemondott Jake Wood, a GHF vezetője, mert állítása szerint munkája során szakítania kellett volna „az emberiesség, a pártatlanság és a függetlenség elvével, amit nem képes megtenni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!