Szórványos lövöldözés, törékeny tűzszünet Ukrajnában

Gennagyij Moszkal, az ukrán elnök által kinevezett Luhanszk megyei kormányzó közölte, hogy éjfél után nem sokkal Grad típusú rakéták csapódtak be Popaszna város központjában, és két civil halálát okozták, de azóta gyakorlatilag tűzszünet volt.

Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője szintén megerősítette, hogy a tűzszüneti megállapodás életbe lépése óta jelentősen csökkent a feszültség a térségben. Elszórtan, legfeljebb tíz alkalommal lőttek a szakadárok, főként a két megyeszékhely között félúton lévő Debalceve településnél és Luhanszk városa környékén – írta Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy „aktív támadótevékenységet sem a szakadárok, sem az orosz csapatok jelenleg nem folytatnak”.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a tűzszünet életbe lépése előtt, szombaton rekordmennyiségű támadás érte az ukrán állásokat – összesen 170-ről érkezett jelentés, valamint a szakadárok aktív erő- és fegyverzet-átcsoportosításokat hajtottak végre az övezetben. Kiemelte, hogy Debalceve közelébe csoportosítottak át például húsz harckocsit, 10 egyéb páncélozott harcjárművet és kétszáz főnyi legénységet.

A kijevi hadműveleti parancsnokság közleményében ugyanakkor azt írta, hogy hírszerzési információik szerint a szakadárok provokációkat készítenek elő. Támadásokat készülnek végrehajtani, hogy utána az ukrán csapatokat vádolják meg a tűzszünet megsértésével.
A szakadárok hírszolgálata egyébként idézte egyik parancsnokukat, aki azt állította, hogy Debalcevénél vasárnap önvédelemből lőttek, mert „az ukrán kormányerők megsértették a tűzszünetet”.

Oleg Voronov, az orosz katasztrófavédelem országos válsághelyzeti irányító központjának parancsnokhelyettese vasárnap azt közölte: két konvojjal több mint 1800 tonna újabb segélyszállítmányt vittek Oroszországból a délkelet-ukrajnai Donyeckbe és Luhanszkba.

A szombaton éjfélkor kezdődött fegyvernyugvás része annak a megállapodásnak, amelyet a múlt héten dolgozott ki Petro Porosenko ukrán elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök, és aláírták az érintett felek. A 13 pontos intézkedéscsomag – a tűzszünet betartása esetén – rendelkezik a nehézfegyverek visszavonásáról és a fogolycseréről is, illetve arról, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz–ukrán határszakaszon.

A nemzetközi közösség reményei szerint a tűzszünet ezúttal tartósnak bizonyul, ugyanakkor néhány órával a fegyvernyugvás kezdete előtt még minden bizonytalannak tűnt, kölcsönös vádaskodások közepette folytatódtak a harci cselekmények, különösen a kormányhadsereg védte Debalceve körzetében.

Porosenko éjfélkor nyilatkozatot tett a televízióban, amelyben bejelentette, hogy kiadta a hadseregnek a tüzelést tiltó parancsot. Az ukrán elnök egyúttal azzal vádolta a szakadárokat, hogy veszélyeztetik a megállapodásokat Debalceve ostromával. Sajtójelentések szerint mindazonáltal a szeparatisták is megerősítették, hogy tartják magukat a tűzszünethez.

Putyin megerősítette elkötelezettségét a tűzszünet betartása iránt 

A fegyvernyugvás kezdetét követően John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akitől a minszki megállapodás teljes tiszteletben tartását kérte. Kerry különösen a debalcevei helyzet miatt fejezte ki aggodalmát, ahol az oroszbarát szeparatisták még közvetlenül a fegyvernyugvás kezdete előtt is szorongatták az enklávét védő ukrán katonákat.

Francois Hollande francia köztársasági elnökkel és Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében – a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint – az orosz államfő azt is kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok is készek betartani a tűzszünetet. 

Hollande hivatala bejelentette, hogy a normandiai csoportként is emlegetett állam- és kormányfői négyes vasárnap ismét telefonos egyeztetést folytat, és értékeli a tűzszünet első óráinak alakulását. Amúgy Porosenko még szombaton azt mondta, hadiállapotot vezetnek be Ukrajna egész területén, ha a tűzszüneti megállapodást nem teljesítik a Moszkva-barát szakadárok.

A radikális erők folytatják harcukat

Egyébként ukrán oldalon sem mindenki örül a tűzszünetnek. Dmitro Jaros, a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) vezetője szerint az oroszbarát szakadárokkal kötött egyezségek ellentétesek az ukrán alkotmánnyal, ezért szervezete fenntartja magának a jogot az „aktív harci cselekmények” folytatására.

Közben Olekszandr Zaharcsenko, a Donyeck megyei szakadárok önkényesen kikiáltott „népköztársaságának” vezetője orosz újságírók előtt kijelentette szombaton, hogy az egész Donyeck megyére igényt fognak formálni abban az esetben, ha az eddig ellenőrzésük alá vont területen nem kapnak valódi függetlenséget Kijevtől.

„Minszkben is megmondtam, hogy a Donyecki Népköztársaság az Donyeck megye. Ha nem teljesítik a tényleges függetlenségre vonatkozó követelésünket, akkor kijelentjük, hogy az egész Donyeck megye a miénk. Mindegy, milyen módon szerezzük meg a többi területet. Lehet politikai úton, de már megmutattuk, hogy másképpen is” – fenyegetőzött az oroszbarát szakadár vezető.  

Tusk: újavbb szankciók jöhetnek

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam-, illetve kormányfők informális brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón csütörtökön este azt mondta: ha a fegyverszüneti megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket.

„A papírra vetett szavakat át kell ültetni a gyakorlatba, a tűzszüneti megállapodást tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta Tusk, rámutatva arra is, hogy a tagállami vezetők most újabb, Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről nem tárgyaltak, az eddig meghozott szankciók érvényben maradnak, és a hétfői külügyminiszteri tanácson született döntés is hatályba lép a jövő hét elején, amely újabb természetes és jogi személyeket tesz uniós tiltólistára.

A korábbi lengyel kormányfő kijelentette: a teljes 1989 után geopolitikai rend forog kockán. „Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében” – utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU–ukrán–orosz háromoldalú energiatárgyalásokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismételten olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.

Angela Merkel német kancellár szerint nem zárhatók ki az Oroszországgal szembeni további szankciós lépések, ha gondok mutatkoznak a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás valóra váltásával.

Kijevben tárgyalt Orbán Viktor és Petro Porosenko

Kijev kérni fogja az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását, ha nem lépteti életbe mindkét szemben álló fél a tűszünetet Kelet-Ukrajnában. Ezt Petro Porosenko ukrán államfő jelentette ki pénteken, amikor megbeszélést folytatott Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – olvasható az ukrán államfő hivatalos honlapján a megbeszélésről közzétett közleményben.

Indoklásul azt hozta az ukrán elnök, hogy Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár nemcsak országukat képviselték a csütörtökön véget ért minszki csúcstalálkozón, hanem az Európai Uniótól is felhatalmazást kaptak a tárgyalásra. Hozzátette, hogy az ülés összehívásában Magyarország támogatására is számít.

Orbán Viktor elmondta, hogy tisztában van a tűzszünet és a minszki megállapodások teljesülésének fontosságával.

Szó volt az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről. A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, aki arról számolt be, hogy a Kárpátalján élő magyarok támogatják Porosenko elnöknek a béke megteremtésére tett erőfeszítéseit. Hozzátette, hogy az ukrajnai magyar kisebbség nem érez nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetést Ukrajnában.

Orbán Viktor kifejezte elégedettségét az ukrajnai magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását illetően. A tárgyalófelek megvitatták továbbá a magyar kisebbség szociális és kulturális fejlődésének további lehetőségeit.