Szoros verseny ígérkezik a 386 képviselői mandátumért

A magyar választók a vasárnapi első fordulóban két szavazócédulát kapnak, az egyikkel egyéni választókerületük jelöltjére, a másikkal a területi (megyei, fővárosi) lista valamelyik pártlistájára szavazhatnak. A 176 egyéni választókerületben már az első fordulóban győz az az egyéni jelölt, aki megszerzi az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát. Elemzők szerint a mostani első fordulóban akár száz egyéni választókerület mandátumának sorsa is eldőlhet, a maradék mandátumokról a második forduló dönt.
Ugyancsak vasárnap dől el a megyei és a fővárosi listákról kiosztható 152 mandátum sorsa is (amennyiben az illető megyében a részvétel elérte az 50 százalékot). E listákról a pártok az elért eredmények alapján kapnak parlamenti székeket. A listákra leadott szavazatok országos összesítése alapján állapítják meg, hogy melyik párt érte el az ötszázalékos országos küszöböt – amelyik ez alatt teljesített, nem kap listás mandátumot, legfeljebb egy-két egyéni körzetben megválasztott képviselője révén lehet jelen az Országházban.
A második fordulóban csak azokban az egyéni választókerületekben lehet szavazni, ahol még nem dőlt el a mandátum sorsa. A magyar választási rendszer sajátossága, hogy ebben a fordulóban a kisebb pártok visszaléphetnek valamelyik nagy javára, s így legtöbbször a két nagy párt jelöltjeinek csatájára egyszerűsödik le a választási harc.
Végül mind a listákon, mind az egyéni választókerületekben megmaradt „töredékszavazatok” összesítése alapján még legalább 58 mandátumról döntenek. Ezeket a pártok országos listáira felírt jelöltek kapják meg az illető párt által elért töredékszavazat-szám arányában.
Több elemző szerint sem kizárt, hogy az ötszázalékos küszöb okán kétpárti parlamentje lesz Magyarországnak. Amennyiben csak az SZDSZ jut be (a közvélemény-kutatások alapján neki van erre leginkább esélye), megtörténhet, hogy a jelenlegi koalíció alakít ismét kormányt, még akkor is, ha a Fidesz nyeri meg a választásokat.