A bolgár parlament pénteken szavazta meg a vétó visszavonását célzó határozatát
Fotó: Bulgária parlamentje
Az Európai Unió üdvözli a bolgár parlament döntését, hogy Szófia visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót, s ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió rövid időn belül európai utat nyisson a két ország előtt – jelentette ki Emmanuel Macron, az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Franciaország elnöke Brüsszelben pénteken.
2022. június 24., 17:542022. június 24., 17:54
2022. június 24., 17:582022. június 24., 17:58
Macron az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: az EU Tanácsának francia elnöksége „már a következő órákban” azon fog dolgozni, hogy mihamarabb uniós szintű megállapodás születhessen a két ország európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről. A bolgár parlament egy pénteken megszavazott határozatban felhatalmazta a kormányt, hogy visszavonja Szófia vétóját, amely eddig gátat szabott az Észak-Macedónia és Albánia európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.
Mások mellett az EU-ban soros elnökséget betöltő Franciaország még a héten is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a két ország között rendeződjék a helyzet. Pénteki ülésén Bulgária parlamentje végül a vétó visszavonása mellett döntött, de feltételül szabta egyebek mellett, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait. Atanasz Atanaszov parlamenti alelnök közlése szerint a voksoláson 170-en támogatták a javaslatot, 37-en ellene szavaztak, és 21-en tartózkodtak.
Bulgária 2020 óta azon feltételekhez kötötte a vétó visszavonását, hogy Észak-Macedónia elismerje a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint alkotmányos kisebbségnek nyilvánítsa a bolgárokat az országban, és vessen véget a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédnek”. Észak-Macedónia nem volt nyitott ezen ügyekre, s világossá tette Bulgária számára, hogy az ország identitása és nyelve „nem vita tárgya”.
A pénteki döntés feltételei közé tartozik ugyanakkor az is, hogy kompromisszumként nem várhatják el Bulgáriától, hogy hivatalos nyelvként ismerje el a macedónt az országban. Pontos dátumot ugyan nem tűztek ki, de a bolgár parlament döntése jelentősen felgyorsíthatja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat. Mindemellett az EU csütörtökön hivatalosan is megszavazta a tagjelölt státuszt Ukrajna és Moldova számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!