Szijjártó: a problémás energiaellátás nem magyar ügy, hanem nagyon súlyos európai kihívás
Fotó: Facebook/Romgaz
Az energiaellátás biztonsága rendkívül komoly kihívásokkal nézett szembe már eddig is Európában, és a helyzetet az ukrajnai háború tovább súlyosbíthatja – jelentette ki kedden Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter.
2022. március 01., 15:152022. március 01., 15:15
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a budapesti Rezsi Konferencián hangsúlyozta, hogy a kormány szeretné, ha minél előbb béke lenne, egyúttal pedig mindent megtesz azért, hogy az ország biztonságban legyen, és ne sodródjon bele a háborús konfliktusba.
Kiemelte, hogy a közvetlen szörnyűségeken túl is komoly kihívásokat jelent a helyzet, ilyen egyebek mellett az energiaellátás kérdése is. Aláhúzta, hogy ha nincsenek energiahordozók, akkor nincs fűtés, akkor nem működik a gazdaság, és veszélybe kerülnek a munkahelyek. Ez pedig szavai szerint
Rámutatott, hogy Európa a gázfogyasztásának több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek a fele Oroszországból érkezik, ráadásul a kontinens gáztározóinak feltöltöttségi szintje nem éri el a 30 százalékot, miközben a gáz ára jelenleg hatszorosa a másfél évvel ezelőttinek.
Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy az Európai Unió eddig nem rendelt el olyan szankciókat, amelyek potenciálisan veszélybe sodornák az energiaellátást.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
És úgy fogalmazott, hogy „vannak notórius hazudozók nemcsak a magyar, hanem az európai politikában is, és az egyiket Donald Tusknak hívják”, aki előző héten azt állította, hogy Magyarország megvétózta Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből, ami nem igaz.
„Az Oroszország által indított katonai műveleteket elítéljük, Ukrajna mellett kifejezzük a szolidaritásunkat, kiállunk Ukrajna területi intergritása és szuverenitása mellett, és az európai egység fenntartását kulcskérdésnek tartjuk” – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá: lett volna lehetőség arra, hogy Európa sokkal biztonságosabb energiaellátási térképet állítson fel, azonban elmaradt számos infrastruktúra-beruházás, nem nyitottak új forrásokat.
Ehhez szerinte infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség Közép-Európában és Délkelet-Európában, hogy lehetségessé váljon új források bevonása, illetve növelni kell a megújuló energiaforrások arányát.
Kijelentette, hogy a helyzet biztató, miután Magyarország a házi feladata jelentős részét már elvégezte. Erre példaként hozta fel, hogy a hétből hat szomszédos állammal gázösszeköttetés jött létre, és hamarosan minddel meglesz a magas feszültségű áramvezetékek összekötése is.
Emellett a kormány hozzájárult a horvátországi LNG-terminál létrejöttéhez, és előrehaladott tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánnal újabb források bevonásáról.
Beszélt végül a napenergia-beruházások felgyorsításáról is, ami ráadásul a klímavédelmi célok elérését is nagyban segíti.
„Azt tudom ígérni, hogy ahogy minden egyes kihívás során eddig is, most is a magyar emberek és Magyarország biztonságának megőrzése lesz az első számú feladatunk, és most is sikerrel fogunk járni” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!