Fotó: Nato.int
Törökország aggályai jogosak a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban, a csatlakozási folyamatban figyelembe kell venni valamennyi szövetségesünk nemzetbiztonsági álláspontját – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.
2022. június 27., 20:482022. június 27., 20:48
Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
– hangsúlyozta a NATO főtitkára.
Stoltenberg kifejtette: a NATO aktívan dolgozik a csatlakozási folyamat következő lépésein, de fontosnak mondta Törökország aggályainak figyelembe vételét. Álláspontja szerint a NATO-nak meg kell kettőznie erőfeszítéseit a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek érdekében a NATO-főtitkár külön tanácskozást hívott össze a kedden kezdődő madridi csúcstalálkozón.
Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Svédország és Finnország „terrorszervezeteket támogat”, és emiatt Ankarának fenntartásai vannak NATO-csatlakozásukat illetően – közölte Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.
Stoltenberg üdvözölte, hogy Svédország módosította terrorizmus-ellenes törvényét, továbbá új rendőrségi nyomozást indított a PKK tagjai ellen, és vizsgálja Ankara kiadatási kérelmeit.
– tette hozzá. A NATO-főtitkár a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: nem valószínű, hogy a madridi csúcson megállapodás születik Törökország részéről a csatlakozási kérdésről, de reményét fejezte ki hogy a tárgyalások során „előbbre jutnak”.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a délutáni sajtótájékoztatón elmondta: Svédország az ötvenes évek óta a legnagyobb katonai képességfejlesztését hajtja végre.
„Újra ezredeket hozunk létre, megerősítjük a Gotland-sziget védelmét, aktiváljuk a nemzeti katonai szolgálatot, felgyorsítjuk a védelmi felszerelések beszerzését és megerősítjük hírszerzési és kibervédelmi képességeinket” – hangoztatta. Hozzátette: mivel ez még nem elég, a svéd parlament úgy döntött májusban, hogy csatlakozni kell a NATO-hoz.
Andersson az Ankara által felvetett aggályokkal kapcsolatban elmondta: Svédország törekszik a megegyezésre. Reményét fejezte ki, hogy még a madridi csúcstalálkozó előtt egyezségre jut Törökországgal a csatlakozási folyamat mihamarabbi elindítása végett.
„A PKK-val kapcsolatos álláspontunk egyértelmű, az EU-ban, így Svédországban is terrorszervezetként tartják nyilván. Országunk nem lesz a terroristák menedéke” – nyomatékosította.
A svéd miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy országában, július elsején lép életbe a szigorított terrorizmusellenes törvény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön aláírta azt a megállapodást, amely előremozdítja a vitatott települési terjeszkedési tervet, amely átszeli a palesztinok által államukhoz igényelt területeket.
Több NATO-tagállam is csapatokat, tüzérséget és légvédelmi rendszereket küld a keleti szárny védelmére, miután Lengyelország szerint Oroszország példátlan módon drónokkal sértette meg a légterét.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a „baloldali radikálisokat” bírálta Charlie Kirk politikai aktivista meggyilkolása után, de arra buzdította támogatóit, hogy kövessék a békés utat.
Románia elítéli a szerdai lengyelországi orosz légtérsértést, ezt pedig az orosz nagykövettel is közölték, miután berendelték a külügyminisztériumba – tudatta a külügyi tárca.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!