Boris Johnson a korlátozások közepette is rendszeresen összejöveteleket, partikat rendezett
Fotó: Boris Johnson/Facebook
Lemondott csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök négy magas beosztású munkatársa. Távozásuk szorosan összefügg Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányával.
2022. február 03., 23:232022. február 03., 23:23
2022. február 03., 23:332022. február 03., 23:33
A botrányt azok a jórészt hivatalosan is megerősített brit sajtóértesülések robbantották ki, amelyek szerint a londoni kormányfői hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek. Csütörtökön bejelentette lemondását Munira Mirza, a Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának vezetője. Nem sokkal később távozott tisztségéből Jack Doyle, a kormányfői hivatal kommunikációs igazgatója is.
Reynolds személyesen is érintett a partibotrányban. Az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez januárban eljutott egy e-mail, amelyben Reynolds tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy „italt mindenki hozzon magával”. A rendezvényen hozzávetőleg 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson.
A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt szigorú angliai korlátozások értelmében – amelyek a kerti parti idején még érvényben voltak – kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában. Munira Mirza – aki 2008-ban, még Johnson londoni polgármesteri időszakában csatlakozott a kormányfő stábjához – mindenekelőtt azzal indokolta lemondását, hogy Johnson a partibotrányok ügyében tartott alsóházi vita hevében kijelentette: a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer – aki 2008-tól öt éven át az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója volt – annak idején nem tett semmit az utóbbi évszázad legnagyobb brit szexbotrányának főszereplője, Jimmy Savile felelősségre vonásáért.
Savile szexuális erőszakcselekményeinek legfiatalabb áldozata 8 éves volt. Johnson kijelentését – amely szerint Starmert is felelősség terheli azért, hogy Savile bűncselekményei büntetlenül maradtak – azonnal hatalmas felháborodás fogadta az ellenzéki padsorokban. Csütörtökön a brit kormányfő is korrigálta magát, kijelentve: teljes mértékben tudatában van annak, hogy a Munkáspárt jelenlegi vezetőjének főügyészként semmi köze nem volt a Savile-ügyben hozott korábbi vádhatósági döntésekhez.
Munira Mirza azonban a lemondását indokló levélben azt írta: Johnsonnak elnézését kellett volna kérnie a munkáspárti vezetőt alaptalanul vádoló kijelentéséért. A Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának volt vezetője durván sértőnek minősítette a kormányfő által az ellenzék vezetőjével szemben megfogalmazott vádat. Jack Doyle azzal indokolta távozását a Downing Street kommunikációs igazgatói tisztségéből, hogy az elmúlt hetek történései „rettenetes terhet róttak” rá és a családjára egyaránt. Nem hivatalos médiaértesülések szerint mindeközben gyűlnek azok a levelek, amelyekben az alsóházi konzervatív frakció tagjai bizalmi szavazást kérnek Johnson ellen.
A Johnson vezette Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A BBC csütörtök este közölte: 17 képviselőről tudja, hogy benyújtották bizalmi szavazást kezdeményező levelüket az illetékes frakcióbizottsághoz. A kezdeményezők teljes száma azonban nem ismert, mivel a folyamat titkos.
Ha a bizalmi szavazást megtartják és azon – a brit sajtóban immár többnyire „bulis Borisként” emlegetett – Johnson elbukik, nem indulhat az utána következő vezetőválasztási versengésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!