
Boris Johnson a korlátozások közepette is rendszeresen összejöveteleket, partikat rendezett
Fotó: Boris Johnson/Facebook
Lemondott csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök négy magas beosztású munkatársa. Távozásuk szorosan összefügg Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányával.
2022. február 03., 23:232022. február 03., 23:23
2022. február 03., 23:332022. február 03., 23:33
A botrányt azok a jórészt hivatalosan is megerősített brit sajtóértesülések robbantották ki, amelyek szerint a londoni kormányfői hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek. Csütörtökön bejelentette lemondását Munira Mirza, a Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának vezetője. Nem sokkal később távozott tisztségéből Jack Doyle, a kormányfői hivatal kommunikációs igazgatója is.
Reynolds személyesen is érintett a partibotrányban. Az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez januárban eljutott egy e-mail, amelyben Reynolds tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy „italt mindenki hozzon magával”. A rendezvényen hozzávetőleg 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson.
A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt szigorú angliai korlátozások értelmében – amelyek a kerti parti idején még érvényben voltak – kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában. Munira Mirza – aki 2008-ban, még Johnson londoni polgármesteri időszakában csatlakozott a kormányfő stábjához – mindenekelőtt azzal indokolta lemondását, hogy Johnson a partibotrányok ügyében tartott alsóházi vita hevében kijelentette: a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer – aki 2008-tól öt éven át az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója volt – annak idején nem tett semmit az utóbbi évszázad legnagyobb brit szexbotrányának főszereplője, Jimmy Savile felelősségre vonásáért.
Savile szexuális erőszakcselekményeinek legfiatalabb áldozata 8 éves volt. Johnson kijelentését – amely szerint Starmert is felelősség terheli azért, hogy Savile bűncselekményei büntetlenül maradtak – azonnal hatalmas felháborodás fogadta az ellenzéki padsorokban. Csütörtökön a brit kormányfő is korrigálta magát, kijelentve: teljes mértékben tudatában van annak, hogy a Munkáspárt jelenlegi vezetőjének főügyészként semmi köze nem volt a Savile-ügyben hozott korábbi vádhatósági döntésekhez.
Munira Mirza azonban a lemondását indokló levélben azt írta: Johnsonnak elnézését kellett volna kérnie a munkáspárti vezetőt alaptalanul vádoló kijelentéséért. A Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának volt vezetője durván sértőnek minősítette a kormányfő által az ellenzék vezetőjével szemben megfogalmazott vádat. Jack Doyle azzal indokolta távozását a Downing Street kommunikációs igazgatói tisztségéből, hogy az elmúlt hetek történései „rettenetes terhet róttak” rá és a családjára egyaránt. Nem hivatalos médiaértesülések szerint mindeközben gyűlnek azok a levelek, amelyekben az alsóházi konzervatív frakció tagjai bizalmi szavazást kérnek Johnson ellen.
A Johnson vezette Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A BBC csütörtök este közölte: 17 képviselőről tudja, hogy benyújtották bizalmi szavazást kezdeményező levelüket az illetékes frakcióbizottsághoz. A kezdeményezők teljes száma azonban nem ismert, mivel a folyamat titkos.
Ha a bizalmi szavazást megtartják és azon – a brit sajtóban immár többnyire „bulis Borisként” emlegetett – Johnson elbukik, nem indulhat az utána következő vezetőválasztási versengésben.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
szóljon hozzá!