
Fotó: Német kormány
Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről.
2022. szeptember 14., 21:012022. szeptember 14., 21:01
A kancellár – aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel – Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben „sajnos” nem érlelődött meg az a felismerés, hogy „hiba volt elindítani ezt a háborút”, és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása, noha nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg.
Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e első, és egyedüli országként nyugati – német – gyártmányú harckocsikkal is támogatni Ukrajnát, kijelentette, hogy
Kiemelte: az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy éppen a Németországtól kapott fegyverek járultak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy „az ukránok igencsak látványos módon képesek az országuk védelmére”.
Hozzátette, hogy Berlin változatlanul az ukrán tűzérségi és a légvédelmi képességek fejlesztésére összpontosít. Példaként említette, hogy a legmodernebb német fejlesztésű fegyverrendszerek között számon tartott IRIS-T légvédelmi rakétarendszerből is szállítanak majd Ukrajnának, holott ilyen rendszerrel a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik még.
– jegyezte meg Olaf Scholz, utalva egy nyilvános összeállításra, amely szerint egyedül az utóbbi héten négy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút szállítottak, amelyek száma így 24-re emelkedett.
Az örmény-azeri határon kiújult harcokkal kapcsolatban a német kancellár és a georgiai miniszterelnök is az erőszak azonnali beszüntetését sürgette. Irakli Garibasvili hangsúlyozta, hogy kormánya mély aggodalommal tekint a Georgia szomszédságában zajló vérontást, amelyet elfogadhatatlannak tart. Olaf Scholz kiemelte, hogy
Azzal kapcsolatban, hogy Németország és más európai országok is számítanak Azerbajdzsánra az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben visszafogott orosz gázszállítások okozta kiesés pótlásában, Olaf Scholz azt mondta, hogy „mindig adódnak valahol gazdasági következményekkel járó nehézségek”, de Németország „tanult a hibájából” és igyekszik több forrásra építeni földgázellátását, mert csak így lehet megerősíteni az ország „energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását”.

Harcok törtek ki éjszaka az örmény–azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!