Rakétaeső Haifára, légicsapások Bejrútban

Heves rakétatámadást indított tegnap hajnalban a libanoni Hezbollah fegyveres szervezet az észak-izraeli Haifa városa ellen. A libanoni–izraeli konfliktus kirobbanása óta ez volt a legsúlyosabb izraeli célpontok elleni támadás, az akcióban a BBC forrásai szerint kilencen vesztették életüket. Közben Izrael is folytatta a libanoni célpontok elleni légitámadásokat, izraeli gépek ismét a főváros, Bejrút déli kerületeit bombázták. Ehud Olmert, a zsidó állam miniszterelnöke a Haifa elleni rakétatámadások nyomán kijelentette, az akciónak súlyos következményei lesznek. „Kormányunk eltökélt szándéka, hogy mindent megtegyen céljaink elérése érdekében. Semmi sem állhat az utunkba” – fogalmazott a kormányfő.
Helyszíni híradások szerint a Haifára mért légicsapás első hullámában elhunyt kilenc személy közül nyolcan egy vasúti szerelőbrigád tagjai voltak, akik éppen egy raktárépületben dolgoztak a város ipari negyedében. A rakéta a tetőn keresztül csapódott be a helyiségbe. A robbanás óriási pusztítást végzett, mintegy húsz személyt kellett kórházba szállítani, a helyszínt vértócsák borították. A támadás második hullámában egy másik rakéta a város egyik utcáján csapódott be, a lakosok autóikat elhagyva menekültek fedezékbe.
A támadás felkészületlenül érte a várost, mivel az izraeli katonai illetékesek eddig úgy vélték, a Hezbollah rakétái nem érnek el a libanoni határtól mintegy harminc kilométerre délre fekvő településig. A haifai légitámadások után egyébként rakéták csapódtak be Kirjat Mockim és Kirjat Haim településekbe is, szombaton pedig Tiberiás városát is támadás érte.
A Hezbollah magára vállalta az akciók elkövetését, közölve, hogy azokat megtorlásként hajtották végre, válaszul arra, hogy az izraeli légierő támadásai során számos civil lakos is életét vesztette. A légitámadások során ugyanis az izraeli gépek nem csupán a Hezbollah állásait támadták, hanem polgári célpontokat – így például repülőtereket és hidakat is.

Támadás a hezbollah tévéje ellen
Az izraeli légierő tegnapi akciói során a Hezbollah Bejrút déli részén található al-Manar nevű televíziójának székhelyét támadta. Bombáztak egy villanytelepet, ahol a támadás nyomán hatalmas tűz ütött ki. A fővároson kívül az ország keleti részén fekvő Baalbek városában is támadásokat hajtottak végre, mivel egyes információk szerint itt gyülekeztek a Hezbollah vezetői. Gadi Eizenkot, az izraeli hadsereg hadműveleti parancsnoka bejelentette, hogy a légitámadásokkal párhuzamosan izraeli különleges egységek szárazföldi hadműveleteket is végrehajtottak libanoni területen. Az egyik izraeli tévéadó közben is hírül adta, hogy az egyik Bejrút elleni támadás során megsebesült Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője, a Hezbollah azonban ezt a hírt cáfolta.
A külföldi állampolgárok közben számos libanonival egyetemben megpróbálnak elmenekülni a háborús övezetekből, de ezt az izraeli légierő támadásai rendkívüli mértékben megnehezítik.
Az iráni külügyminisztérium tagadta azokat az izraeli vádakat, amelyek szerint Teherán szállította volna a Hezbollahnak a rakétákat, és figyelmeztette Izraelt, hogy ne indítson támadást Szíria ellen, amely Iránhoz hasonlóan támogatja a fegyveres csoportot. Hamid Reza Aszefi külügyminiszter szerint egy ilyen lépés nyomán Izrael „elképzelhetetlen veszteségeket” szenvedne. A támadásokat egyébként iráni gyártmányú Raad rakétákkal hajtották végre.
Szombaton Fuad Sziniora libanoni miniszterelnök az ENSZ felügyelte fegyverszünetre tett javaslatot, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem sikerült elfogadtatni a fegyverszünetre való felszólításról szóló határozatot. Izrael ugyanakkor bejelentette: a fegyverszünet feltétele, hogy a Hezbollah vonuljon viszsza a Litani folyó északi partjára, rakétáit pedig adja át a libanoni hadseregnek, amelynek el kellene foglalnia a Hezbollah által eddig megszállva tartott határ menti övezetet.
Az izraeli hatóságok összesítése szerint a konfliktus múlt szerdai kirobbanása óta több mint négyszáz rakétát lőttek ki a Hezbollah állásaiból izraeli célpontokra, és miután a rakéták a határtól egyre távolabbi településekre értek el, már Tel-Avivban is riadókészültség lépett életbe.
Izrael egyébként tegnap a Gázai övezet északi részében szintén támadást hajtott végre palesztin célpontok ellen. Mint ismeretes, a mostani, Libanon megtámadásával kétfrontosra bővült fegyveres konfliktus a Gázai övezet határán robbant ki, amikor két héttel ezelőtt palesztin fegyveresek elraboltak egy izraeli katonát.

Ezer román állampolgár
rekedt Libanonban
A bukaresti külügyminisztérium adatai szerint mintegy ezer román állampolgár tartózkodik Libanonban, a hétvégén több mint háromszázan kérték sürgős hazaszállításukat a közel-keleti országból. A damaszkuszi hatóságok adatai szerint eddig mintegy 125 román állampolgár távozott Libanonból Szíriába, ahonnan az izraeli–libanoni konfliktus kirobbanása óta 340-en utaztak haza. Románia bejrúti és damaszkuszi nagykövetségén állandó szolgálatok működnek, amelyek támogatást nyújtanak a hazautazni kívánó román állampolgároknak.
Traian Bãsescu államfő tegnap kétszer találkozott a külügyi, honvédelmi, illetve a belügyi szaktárca, a hadsereg vezérkara, a hírszerző szolgálatok, valamint a Tarom és Romavia légitársaság képviselőivel, hogy elemezzék a libanoni helyzetet, és kidolgozzák az ott tartózkodó román állampolgárok és családjuk biztonságos hazaszállításának módját. Bãsescu felkérte a légitársaságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel járuljanak hozzá a Libanonban tartózkodó román állampolgárok hazajutásához. Az államfővel folytatott megbeszélés után a Tarom válságstábot hozott létre, hogy összehangolja a légitársaság Libanonba indítható repülőgépeinek rendkívüli menetrendjét.
Románia damaszkuszi nagykövetsége szerint a Szíria területén tartózkodó román állampolgárok biztonságban vannak, kérésükre a diplomáciai képviselet segítséget nyújt a hazautazáshoz. A legtöbben autóbusszal indulnak Törökország felé Aleppóból, ahonnan naponta három járat indul a szomszédos országba, de sokan szállnak repülőgépre Damaszkuszban vagy Aleppóban. A bejrúti román nagykövetség autóbuszokat bérel a távozni kívánó román állampolgárok számára, a szíriai hatóságok pedig háromnapos tranzitvízumot biztosítanak a Libanonból érkezőknek.
A bejrúti nagykövetség segítségével hagyta el Libanont a hivatalos látogatáson tartózkodó Codruþ ªeres gazdasági minisztert kísérő küldöttség, valamint a Demokrata Párt (PD) két parlamenti képviselője és családjuk is, akik pihenőszabadságukat töltötték a közel-keleti országban.
Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő kérésére Mihai Rãzvan Ungureanu külügyminiszter engedélyt adott az 1,5 millió erős lej értékű különleges konzuláris segélyalap felhasználására. A külügyminisztérium ugyanakkor megismételte felhívását azzal kapcsolatban, hogy a román állampolgárok ne utazzanak Libanonba és a környező térségekbe, az ottani biztonsági feltételek javulásáig.


Bush kiáll Izrael mellett
Az izraeli–libanoni konfliktus a világ iparilag legfejlettebb államait tömörítő G8 szentpétervári ülésén is napirenden szerepelt. George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke védelmébe vette Izraelt, kijelentve, hogy a zsidó állam a terrorral szembeni jogos önvédelemből cselekszik, a válság oka pedig a Hezbollah. Ugyanakkor megfontolt cselekvésre szólította fel az izraeli vezetőket. Jacques Chirac francia államfő viszont Libanont vette védelmébe, kijelentve, hogy meg kell fékezni azokat az erőket, amelyek veszélyeztetik Libanon biztonságát, stabilitását, valamint szuverenitását, és a civilek védelmére, valamint tűzszünet megkötésére szólította a feleket.