Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezényeltek a harci övezetbe – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kamerák előtt, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlékműnél a moszkvai Vörös téren.
2022. november 04., 17:132022. november 04., 17:13
2022. november 04., 17:162022. november 04., 17:16
Az orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, amelynek célja 300 ezer ember fegyverbe állítása volt. Putyin pénteken azt mondta, hogy a többlet az önkéntesek bevonulásának köszönhető, akiknek „száma nem csökken”, a harci övezetbe vezényelt létszámon felüli állomány pedig kiképzésben vesz részt.
A Kommerszant című lap portálja a tudósításában megjegyezte, hogy
Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket.
Kivételt képeznek azok is, akikre a bíróság radioaktív anyagokkal elkövetett törvénysértés, hazaárulás, kémkedés, állami tisztségviselő elleni merénylet, nemzetközileg védett személyek vagy intézmények elleni támadás, erőszakos hatalomátvétel, fegyveres felkelés, szélsőséges tevékenységre való nyilvános felhívás, gyűlöletre vagy ellenségeskedésre való uszítás, az emberi méltóság megalázása miatt szabott ki büntetést.
Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.
Megszűnt a részleges katonai mozgósítással kapcsolatos minden tevékenység, beleértve a behívók előkészítését és kézbesítését – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!