Fotó: Kreml
Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val -jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök, miután kedden Moszkvában több mint három órán át tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.
2022. február 15., 17:402022. február 15., 17:40
2022. február 15., 18:492022. február 15., 18:49
Olaf Scholz német kancellár a Putyinnal folytatott tárgyalások után jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést.
Scholz hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában.
A német kormányfő hangsúlyozta, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni.
Scholz a vendéglátójával közösen megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat.
Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NATO a kontinensen a 90-es években háborút folytatott Jugoszlávia ellen. A német kormányfő hangot adott álláspontjának, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni. Mint mondta, Moszkvával az elvek feladása nélkül kell megegyezni, és ismételten súlyos következményeket helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni orosz agresszió esetére.
Megismételte az orosz fél által gyakran hangoztatott kifogást, miszerint 30 éve megígérték Moszkvának, hogy a blokk nem fog Oroszország határai felé terjeszkedni.
„Oroszország azt hallja, hogy Ukrajna nem kész a NATO-belépésre, halljuk ezt a tézist. És rögvest hozzáteszik, hogy nem holnap fogják felvenni, hanem akkor, amikor felkészítik erre. De számunkra az már lehet, hogy késő lesz” – fogalmazott az orosz vezető.
„Éppen ezért ezt a kérdést most, éppen most, a közeljövőben, tárgyalási folyamat eredményeképpen, békés eszközökkel akarjuk megoldani” – tette hozzá.
Putyin hangot adott meggyőződésének, hogy a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén. Az elnök arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza a nap folyamán korábban határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” elismerését.
Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin „népirtásnak” nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket.
Putyin elmondta, hogy Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Washingtonból és Brüsszelből az orosz garanciaigényekre kapott válasz nem volt kielégítő, mert Oroszország alapvető aggályaira nem adott választ.
„Miközben Oroszország nem ért egyet a válasszal, jó jel, hogy van néhány jó pont benne. Hasonlóképpen mi, a NATO és az EU, nem értünk egyet Oroszország követeléseivel, de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes közülük megvitatni” – mondta.
Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.
Scholz leszögezte, hogy az Oroszországban betiltott Deutsche Welle német állami médiaszolgáltatónak – amelynek újságírója jelen volt és kérdezhetett a sajtótájékoztatón – újra kell indítania tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.
Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden ismét telefonon beszélt egymással. A kapcsolatfelvételről beszámoló RIA Novosztyi hírügynökség az eszmecsere tartalmáról nem közölt részleteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!