
Vlagyimir Putyin 4 és fél órás sajtótájékoztatót tartott
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország tárgyalni fog Volodimir Zelenszkijjel, ha választáson erősítik meg a legitimitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén. Putyin arról is beszélt, miként tett javaslatot neki tűzszünetre Orbán Viktor.
2024. december 19., 19:212024. december 19., 19:21
2024. december 19., 19:422024. december 19., 19:42
„Bárkivel tárgyalni fogunk, ha részt vesz választásokon és legitimitást kap, beleértve Zelenszkijt is. De most, ha Ukrajna valóban a békés rendezés útját akarja követni, akkor természetesen képes erre, megszervezheti Ukrajnán belül ezt a folyamatot, ahogy akarja, mi egyszerűen csak olyanokkal tudunk szerződést aláírni, akik legitimek” – fogalmazott Putyin.
„Ami a rövid távú tűzszüneteket illeti, ezzel a javaslattal fordult hozzám Magyarország miniszterelnöke, Orbán úr. Azt hiszem, Viktor nem fog rám haragudni azért, ha a beszélgetésünk egy részét nyilvánosságra hozom” – mondta négy és fél órán át tartó évértékelő sajtótájékoztatóján Putyin.
„Azt mondja: Mibe kerül ez Önnek? Egy napra – két napra karácsonyi fegyverszünetet kihirdetni. Az ellenség ezalatt a két-három nap alatt semmit sem fog tudni csinálni” – idézte fel az Orbán Viktorral folytatott beszélgetést Putyin. Az orosz elnök elmondta, hogy nem utasította el a javaslatot, és indítványozta, hogy kérdeztessék meg a másik fél is, amely azonban mindezt kategorikusan elvetette.
Putyin emlékeztetett arra, hogy Moszkva legkevesebb három alkalommal állapodott meg átmeneti jellegű intézkedésekben a „kijevi rezsimmel”, a fekete-tengeri hajózással, az ottani energetikai infrastruktúrával kapcsolatban, Recep Tajjip Erdogan török elnök közvetítésével, de ezeket az egyezségeket Ukrajna rendre felrúgta. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak hosszú távú és tartós békére van szüksége Ukrajnában, nem pedig fegyvernyugvásra, amely alatt a szemben álló fél fel tudná tölteni a személyi állományukban helyenként 35-40 százalékosra csökkent századait.
Putyin szerint Oroszország kész a kompromisszumokra, de Ukrajna megtagadja a párbeszédet, noha 2022-ben Isztambulban már sikerült kompromisszumra jutni, és parafálták a megállapodást, amelyet Kijev Boris Johnson akkori brit miniszterelnök nyomására mondott fel. Megismételte, hogy Moszkva „előfeltételek nélkül” lenne kész tárgyalni Kijevvel, az isztambuli alku és a terepen kialakult realitások alapján. Ugyanakkor rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma és ezzel együtt az ukrán hatóságok legitimitása lejárt.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi változott meg benne a „különleges hadművelet” kezdete óta, kijelentette: „Elkezdtem kevesebbet tréfálkozni, és csaknem teljesen leszoktam a nevetésről”. Az érdeklődésre, hogy mai fejjel is elindította volna-e 2022 elején a háborút, Putyin azt mondta, hogy már hamarabb meghozta volna a döntést, és hogy el kellett volna kezdeni felkészülni ezekre az eseményekre, egyebek között a „különleges hadműveletre”.

Az ukrán külügyminisztérium hétfőn „irreálisnak és manipulatívnak” minősítette Magyarország békét célzó kijelentéseit, és felszólította a magyar tisztségviselőket, hogy „politikai haszonszerzés céljából ne torzíts&am
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!