Hirdetés

Putyin: Moszkva nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, hiszen az EU nem katonai szervezet

•  Fotó: Kreml

Fotó: Kreml

Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

MTI

2022. június 18., 10:222022. június 18., 10:22

„Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta.

Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik.

Hirdetés

Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában „valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.

„Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” – fogalmazott Putyin.

„Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük”

– tette hozzá az orosz vezető.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta „elherdált”. Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet.

Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és „elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását.

Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország „civilizációs választásáról” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott.

Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, „nem lenne probléma még a Krímmel sem”.

Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.

Ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszország fellépése a Donyec-medencében „teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal”, nem úgy, mint az, amit az Egyesült Államok tett minden meghívás és megállapodás nélkül Líbiában és Irakban, „mert kinevezte magát az Úristen képviselőjének a Földön”. Putyin precedensértékűnek nevezte az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovó függetlensége ügyében hozott ítéletét, amelynek értelmében a szakadár köztársaságoknak szerinte nem kellett engedélyt kérniük Kijevtől a függetlenségük kikiáltásához.

Hibáztatta az Egyesült Államokat, amiért 2014-ben támogatta a Kijevben Viktor Janukovics elnök ellen végrehajtott – Putyin fogalmazása szerint – államcsínyt ahelyett, hogy új választások kiírására szólították volna fel Ukrajnát. Érvelése szerint „innen eredtek a krími események”.

A harci cselekményekről szólva Putyin elmondta, hogy katonai szakértők szerint a nagy emberveszteséggel járna frontális támadást indítani azon megerődített területek ellen, ahonnan az ukránok Donyecket ágyúzzák, ezért ezt nem nevezte célszerűnek. Közölte, hogy „tervszerű munka folyik” annak érdekében, hogy ezeknek az erőknek a hátába kerüljenek, amihez szerinte időre van szükség. A Donyeck lakónegyedei elleni támadásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.

Putyin közölte, hogy Donyecknél ütegelhárító harc folyik, amely erősödni fog. Hozzátette, hogy az orosz tüzérségi fölény nagyon nagy, és úgy értékelte, hogy a Donyec-medencéért folytatott ütközetekben részt vevő „helyi erők” jól harcolnak.

Kijelentette: megtartja magának az arra a kérdésre vonatkozó választ, hogy mely „vörös vonalak” átlépésére válaszolna Oroszország az ukrán döntéshozatali központokra mért csapásokkal. Hozzátette, hogy ebben az ügyben az ország katonai-politikai vezetésére kell bízni a döntést.

„Készek vagyunk mindenkivel kapcsolatokat építeni a ma zajló események ellenére - ez az első. Másodszor: biztonságunkat csakis a hadsereg és a haditengerészet garantálhatja” – hangoztatta.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az amerikai elit öntelten gyakran lenéz mindenkit, ám éppen az ő hibái erősítették fel gazdaság gondjait. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok tiszteletet érdemel, mert alig háromszáz év alatt világelső lett, és nagy jövő elé néz.

Putyin azt mondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul az amerikai néphez, amely szerinte ki fogja kényszeríteni az elitből, hogy reagáljon a problémáira.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki Putyinnal együtt szerepelt a fórumon, kijelentette, hogy hazája nem ismeri el a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint más olyan „kvázi állami területek” függetlenségét, mint Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia vagy Abházia, mert szerinte a nemzetek önrendelkezési jogának széles körű alkalmazása „káoszhoz” vezethet.

Mint mondta, ha ennek a jognak valóban érvényt szereznének az egész világon, akkor a jelenlegi 193 helyett több mint 500 állam lenne a Földön.

Elmondta azt is, hogy nehezen tudja elképzelni Ukrajna uniós csatlakozását a szigorú belépési követelmények miatt.

korábban írtuk

Tagjelölti státuszt ajánl Ukrajnának az Európai Bizottság
Tagjelölti státuszt ajánl Ukrajnának az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, hogy adjon európai perspektívát és tagjelölti státuszt Ukrajnának, azzal a feltétellel, ha az ország számos fontos reformot végrehajt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
2026. augusztus 20., csütörtök

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt
2026. augusztus 20., csütörtök

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt

Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt
2026. augusztus 19., szerda

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért

Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért
Hirdetés
Hirdetés