Fotó: Space.com/videófelvétel
A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a Kolumbia felett észlelt kémléggömb Kínából indult és polgári célokra szolgál.
2023. február 06., 12:512023. február 06., 12:51
2023. február 06., 12:562023. február 06., 12:56
Sajtótájékoztatóján Mao Ning kiemelte, hogy a léggömb csupán korlátozott mértékben képes önmagát kormányozni, ezért az időjárási viszonyok miatt letért pályájáról, így jutott az Egyesült Államok, Latin-Amerika és a karibi térség légterébe.
A kolumbiai hadsereg szombaton közölte, hogy ismeretlen eredetű léggömböt figyeltek meg az ország felett. Az eszköz útját egészen a légtér elhagyásáig követték, az átrepülés során nem veszélyeztette Kolumbia biztonságát vagy védelmét – tette hozzá a fegyveres testület.
A kínai külügyminisztérium vasárnap tiltakozott Washingtonnál, amiért az amerikai haderő megsemmisítette az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt.
Hszie Feng kínai külügyminiszter-helyettes a hét végén azt mondta, a légi jármű „teljesen véletlenül” jutott el az Egyesült Államok légterébe, kiemelve, hogy „civil eszközről” volt szó. Emellett
„Az Egyesült Államok súlyos csapást mért a felek közötti kapcsolatok stabilizálására és fejlesztésére irányuló erőfeszítésekre, amelyekről Hszi Csin-ping kínai elnök és amerikai kollégája, Joe Biden novemberi találkozóját követően döntöttek” – áll a miniszterhelyettes jegyezte közleményben.
Az amerikai haderő szombaton semmisítette meg az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt, amelyet Washington hírszerző légieszköznek minősített.
Az ügy miatt elhalasztotta pekingi látogatását Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a hét végén utazott volna a kínai fővárosba.
Két kínai léggömböt is észleltek pénteken az Egyesült Államok illetékes hatóságai az amerikai kontinens fölött, és bár Peking tagadja, Washington szerint kémtevékenységet folytatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!