Oroszország tengeralattjárót és haditengerészeti egységeket vezényelt a tanker kíséretére, hogy saját felségvizeire juttassa a hajót
Fotó: X / Visegrád 24
Egy Venezuelához köthető, az úgynevezett árnyékflottában működő olajszállító tartályhajó orosz zászlót festett a hajótestére, nevet változtatott, és orosz lobogó alá regisztráltatta magát, vélhetően azért, hogy kikerülje az amerikai parti őrség ellenőrzését. A hajót azóta Írország partjainál látták, és a The Times szerint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Írország légi felderítést folytatott, miután a hajó decemberben elkerülte az amerikai elfogást. A tankert végül szerdán egyetlen lövés nélkül elfoglalták az amerikaiak, ami miatt elmérgesedhet a viszony Washington és Moszkva között. FRISSÍTÉS: A brit haditengerészet és a légierő is részt vett az orosz zászló alatt közlekedő tartályhajó lefoglalásában.
2026. január 07., 16:502026. január 07., 16:50
2026. január 07., 20:452026. január 07., 20:45
Eközben a The Wall Street Journal keddi beszámolója szerint Oroszország tengeralattjárót és haditengerészeti egységeket vezényelt a tanker kíséretére, hogy azt saját felségvizeire juttassa. Oroszország állami ellenőrzésű nemzetközi hírtelevíziója, az RT egy videót is közzétett, amelyet állítása szerint a tanker fedélzetéről rögzítettek, és amelyen egy amerikai parti őrségi járőrhajó követi a járművet – írja a hirado.hu a Fox Newsra hivatkozva.
A tanker eredeti neve Bella 1 volt, amelyet később Marinerára változtattak, és orosz zászló alatt jegyeztek be, miután elhagyta a térséget – áll egy, a mesterségesintelligencia (MI)-alapú tengeri elemzésekkel foglalkozó Windward cég jelentésében.
Több beszámoló szerint a hajó amerikai katonai megfigyelés alatt áll, mintegy 370 kilométerre Írország partjaitól. Ezek szerint amerikai P–8-as felderítő repülőgépek az elmúlt napokban követték a tankert. A CBS News úgy tudja, hogy az amerikai erők december óta üldözik a hajót, miután Washington fokozta a venezuelai olajszállítmányok elleni fellépést.
Hírszerzési források szerint Venezuela korábban fontolgatta katonák hajókra helyezését civilnek álcázva, hogy megkönnyítse a tartályhajók kijutását az amerikai blokád alól, és az amerikai erők valószínűleg elfogásra készülnek.
A hajó üldözése a Trump-kormány venezuelai csapásait és a venezuelai elnök, Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores január 3-i elfogását követi. Maduro hétfőn New Yorkban bíróság elé állt, ahol tagadta a kábítószerrel összefüggő terrorizmus vádját, és magát hadifogolynak nevezte.
Ártatlannak vallotta magát a helyi idő szerint hétfőn délután tartott New York-i bírósági meghallgatáson a megbuktatott venezuelai elnök, Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores.
A Reuters szerint Oroszország január 1-jén hivatalosan kérte az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a tanker üldözésével. A hírügynökség két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt írta: Moszkva akkor nyújtotta be diplomáciai kérését, amikor az amerikai erők már közel két hete követték a hajót az Atlanti-óceánon.
A TankerTrackers.com szerint a hajó 2021 és 2025 között több millió hordó iráni és venezuelai nyersolajat szállított Kínába. A tanker 2024 júniusa óta amerikai pénzügyminisztériumi szankciók alatt áll, mivel a vádak szerint egy a Hezbollah síita terrorszervezethez köthető vállalat illegális olajszállítmányait fuvarozta.
A Marinera tanker, amelynek a neve eredetileg Bella 1 volt
Fotó: X / Visegrád 24
A Windward szerint „ez a nagyon nagy kapacitású nyersolajszállító egyre bővülő, nyugati szankciók alatt álló tankerflottához csatlakozik, amely Oroszország nemzeti lobogója alatt keres védelmet” – közölte a cég.
„Az elmúlt hat hónapban legalább egy tucat, a világ legsötétebb flottájához tartozó tanker váltott nyílt lajstromról orosz regiszterre. A folyamat decemberben felgyorsult, mivel az orosz zászló kulcsfontosságú védelmet jelent dróntámadások és hajólefoglalások ellen” – tette hozzá a Windward.
A cég emellett két további, nyugati szankciók alatt álló tartályhajót is azonosított, amelyek jelenleg venezuelai vizeken hajóznak, és az elmúlt napokban orosz lobogó alá regisztrálták magukat, hogy elkerüljék az amerikai haditengerészet elfogását:
Robbanások következtek be szombaton hajnalban Venezuela fővárosában, Caracasban.
A brit haditengerészet és a légierő is részt vett az orosz zászló alatt közlekedő tartályhajó szerdai lefoglalásában – közölte a londoni védelmi minisztérium. Az olajszállító 2024 óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, miután részt vett az ugyancsak szankciók alatt álló iráni olajexportban.
A hajót az Egyesült Államok a venezuelai partok közelében kezdte követni, és szerdán tartóztatta fel az Atlanti-óceánon, Izlandtól délre, ahol az amerikai parti őrség egységei az időközben orosz nyilvántartásba vett olajszállító fedélzetére léptek.
A műveletben brit részről a királyi haditengerészet Tideforce nevű, tengeri üzemanyag-utántöltésre, valamint hadianyagok és egyéb ellátmány utánpótlására szolgáló hajója vett részt, a brit királyi légierő (RAF) pedig megfigyelési tevékenységgel támogatta az amerikai műveletet.
John Healey brit védelmi miniszter a tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a lefoglalt hajó „a szankciók kikerülésére létrehozott, a Közel-Kelettől Ukrajnáig terrorizmust, konfliktust szító, emberi nyomorúságot okozó orosz–iráni tengely” része.
A brit királyi haditengerészet Tideforce nevű hajója
Fotó: X / RFA Tideforce
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a hajó eredetileg is hamis zászló alatt közlekedett, a nyílt tengeren kikapcsolta jeladóit, és akkor cserélt zászlót, amikor üldözőbe vették. A minisztérium szerint a több évre visszanyúló értesülések kiértékelése arra vall, hogy
egyebek mellett kapcsolatban állt az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita milíciával, és része volt annak az egyre bővülő „árnyékflotta-hálózatnak”, amely hozzájárul „a világszerte sötét célokat szolgáló tevékenységek finanszírozásához”.
A brit védelmi minisztérium szerint Nagy-Britannia elsődleges fontosságú feladatának tekinti az „orosz árnyékflotta” működésének akadályozását és elrettentését, és ennek részeként eddig e flotta 520 hajója ellen hozott szankciókat. Ezek az intézkedések hatékonyak; ezt jelzi az is, hogy Oroszország olajbevételei 2024 októbere óta 27 százalékkal csökkentek, és az ukrajnai háború kezdete óta nem voltak olyan alacsonyak, mint jelenleg – áll a brit védelmi minisztérium szerdai állásfoglalásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Az orosz hadsereg összesen 39, különböző típusú rakétával és 420 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket csütörtökre virradóra, a célpontok csaknem 90 százalékát megsemmisítette a légvédelem.
Az Egyesült Államok jelenleg az ukrajnai béke érdekében tett lépések folytatásában érdekelt, és ezért tovább folytatja a közvetítést a két háborúban álló fél között – jelentette ki J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerdán.
A svájci szövetségi kormány szerdán bejelentette, hogy egyszeri, 50 ezer svájci frank értékű kárpótlást fizet a szilveszteri, crans-montanai bártűzben elhunyt 41, illetve az égési sérüléseket szenvedett 116 ember hozzátartozóinak.
Egy erőszakkal mozgósított és frontra küldött, magyar–ukrán kettős állampolgárságú férfi foglyul ejtéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium szerdán a Telegram-csatornáján.
Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.
Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!