Oroszország tengeralattjárót és haditengerészeti egységeket vezényelt a tanker kíséretére, hogy saját felségvizeire juttassa a hajót
Fotó: X / Visegrád 24
Egy Venezuelához köthető, az úgynevezett árnyékflottában működő olajszállító tartályhajó orosz zászlót festett a hajótestére, nevet változtatott, és orosz lobogó alá regisztráltatta magát, vélhetően azért, hogy kikerülje az amerikai parti őrség ellenőrzését. A hajót azóta Írország partjainál látták, és a The Times szerint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Írország légi felderítést folytatott, miután a hajó decemberben elkerülte az amerikai elfogást. A tankert végül szerdán egyetlen lövés nélkül elfoglalták az amerikaiak, ami miatt elmérgesedhet a viszony Washington és Moszkva között. FRISSÍTÉS: A brit haditengerészet és a légierő is részt vett az orosz zászló alatt közlekedő tartályhajó lefoglalásában.
2026. január 07., 16:502026. január 07., 16:50
2026. január 07., 20:452026. január 07., 20:45
Eközben a The Wall Street Journal keddi beszámolója szerint Oroszország tengeralattjárót és haditengerészeti egységeket vezényelt a tanker kíséretére, hogy azt saját felségvizeire juttassa. Oroszország állami ellenőrzésű nemzetközi hírtelevíziója, az RT egy videót is közzétett, amelyet állítása szerint a tanker fedélzetéről rögzítettek, és amelyen egy amerikai parti őrségi járőrhajó követi a járművet – írja a hirado.hu a Fox Newsra hivatkozva.
A tanker eredeti neve Bella 1 volt, amelyet később Marinerára változtattak, és orosz zászló alatt jegyeztek be, miután elhagyta a térséget – áll egy, a mesterségesintelligencia (MI)-alapú tengeri elemzésekkel foglalkozó Windward cég jelentésében.
Több beszámoló szerint a hajó amerikai katonai megfigyelés alatt áll, mintegy 370 kilométerre Írország partjaitól. Ezek szerint amerikai P–8-as felderítő repülőgépek az elmúlt napokban követték a tankert. A CBS News úgy tudja, hogy az amerikai erők december óta üldözik a hajót, miután Washington fokozta a venezuelai olajszállítmányok elleni fellépést.
Hírszerzési források szerint Venezuela korábban fontolgatta katonák hajókra helyezését civilnek álcázva, hogy megkönnyítse a tartályhajók kijutását az amerikai blokád alól, és az amerikai erők valószínűleg elfogásra készülnek.
A hajó üldözése a Trump-kormány venezuelai csapásait és a venezuelai elnök, Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores január 3-i elfogását követi. Maduro hétfőn New Yorkban bíróság elé állt, ahol tagadta a kábítószerrel összefüggő terrorizmus vádját, és magát hadifogolynak nevezte.
Ártatlannak vallotta magát a helyi idő szerint hétfőn délután tartott New York-i bírósági meghallgatáson a megbuktatott venezuelai elnök, Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores.
A Reuters szerint Oroszország január 1-jén hivatalosan kérte az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a tanker üldözésével. A hírügynökség két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt írta: Moszkva akkor nyújtotta be diplomáciai kérését, amikor az amerikai erők már közel két hete követték a hajót az Atlanti-óceánon.
A TankerTrackers.com szerint a hajó 2021 és 2025 között több millió hordó iráni és venezuelai nyersolajat szállított Kínába. A tanker 2024 júniusa óta amerikai pénzügyminisztériumi szankciók alatt áll, mivel a vádak szerint egy a Hezbollah síita terrorszervezethez köthető vállalat illegális olajszállítmányait fuvarozta.
A Marinera tanker, amelynek a neve eredetileg Bella 1 volt
Fotó: X / Visegrád 24
A Windward szerint „ez a nagyon nagy kapacitású nyersolajszállító egyre bővülő, nyugati szankciók alatt álló tankerflottához csatlakozik, amely Oroszország nemzeti lobogója alatt keres védelmet” – közölte a cég.
„Az elmúlt hat hónapban legalább egy tucat, a világ legsötétebb flottájához tartozó tanker váltott nyílt lajstromról orosz regiszterre. A folyamat decemberben felgyorsult, mivel az orosz zászló kulcsfontosságú védelmet jelent dróntámadások és hajólefoglalások ellen” – tette hozzá a Windward.
A cég emellett két további, nyugati szankciók alatt álló tartályhajót is azonosított, amelyek jelenleg venezuelai vizeken hajóznak, és az elmúlt napokban orosz lobogó alá regisztrálták magukat, hogy elkerüljék az amerikai haditengerészet elfogását:
Robbanások következtek be szombaton hajnalban Venezuela fővárosában, Caracasban.
A brit haditengerészet és a légierő is részt vett az orosz zászló alatt közlekedő tartályhajó szerdai lefoglalásában – közölte a londoni védelmi minisztérium. Az olajszállító 2024 óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, miután részt vett az ugyancsak szankciók alatt álló iráni olajexportban.
A hajót az Egyesült Államok a venezuelai partok közelében kezdte követni, és szerdán tartóztatta fel az Atlanti-óceánon, Izlandtól délre, ahol az amerikai parti őrség egységei az időközben orosz nyilvántartásba vett olajszállító fedélzetére léptek.
A műveletben brit részről a királyi haditengerészet Tideforce nevű, tengeri üzemanyag-utántöltésre, valamint hadianyagok és egyéb ellátmány utánpótlására szolgáló hajója vett részt, a brit királyi légierő (RAF) pedig megfigyelési tevékenységgel támogatta az amerikai műveletet.
John Healey brit védelmi miniszter a tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a lefoglalt hajó „a szankciók kikerülésére létrehozott, a Közel-Kelettől Ukrajnáig terrorizmust, konfliktust szító, emberi nyomorúságot okozó orosz–iráni tengely” része.
A brit királyi haditengerészet Tideforce nevű hajója
Fotó: X / RFA Tideforce
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a hajó eredetileg is hamis zászló alatt közlekedett, a nyílt tengeren kikapcsolta jeladóit, és akkor cserélt zászlót, amikor üldözőbe vették. A minisztérium szerint a több évre visszanyúló értesülések kiértékelése arra vall, hogy
egyebek mellett kapcsolatban állt az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita milíciával, és része volt annak az egyre bővülő „árnyékflotta-hálózatnak”, amely hozzájárul „a világszerte sötét célokat szolgáló tevékenységek finanszírozásához”.
A brit védelmi minisztérium szerint Nagy-Britannia elsődleges fontosságú feladatának tekinti az „orosz árnyékflotta” működésének akadályozását és elrettentését, és ennek részeként eddig e flotta 520 hajója ellen hozott szankciókat. Ezek az intézkedések hatékonyak; ezt jelzi az is, hogy Oroszország olajbevételei 2024 októbere óta 27 százalékkal csökkentek, és az ukrajnai háború kezdete óta nem voltak olyan alacsonyak, mint jelenleg – áll a brit védelmi minisztérium szerdai állásfoglalásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!