
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az ukrajnai fegyveres konfliktust magyar szemüvegen keresztül kell nézni, mert a legfontosabbb a magyarok békéje és biztonsága – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2022. március 04., 12:242022. március 04., 12:24
Nem kell várni senkire, a menekültek ellátása a mi dolgunk - szögezte le Orbán Viktor a műsorban.
Hozzátette: ha Brüsszelre várnánk, akkor súlyos állapotok alakulnának ki a határon.
„Én nem tudom (...), hogy mi a jóistent csinálnak Brüsszelben, és hogy mire várnak, meg hogy mikor adnak majd bárkinek pénzt” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ez a mi ügyünk”, „a mi bajunk”, „a mi problémánk”, és Magyarország ezt meg is fogja oldani.
Megjegyezte: ha Brüsszel „méltóztat”, menet közben mégis „felébredni”, támogatást adni, akkor azt köszönik. Ugyanakkor – jegyezte meg – Magyarország évek óta védi délen a határt, Brüsszel pedig „egy fillért” sem nem adott a kerítésre.
Hangsúlyozta: mindenkit, akit Magyarország befogad, a magyarokkal azonos módon kezelnek, a magyar munkanélküliekhez hasonlóan három hónapig kapnak ellátmányt, de ahogy három hónap után a magyaroknak is el kell menni közmunkára vagy piaci munkára, úgy az ide érkező külföldiekkel sem lesz másképpen. Aki itt marad, annak valahogyan el kell foglalni a helyét a mi életünkben – mondta.

A legfontosabb a magyar emberek élete és biztonsága, ideértve a Kárpátalján élő magyarokat is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban szerdán, a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében.
A kormányfő arra a felvetésre reagálva, hogy eddig 140 ezer ember érkezett a határátkelőhelyeken Magyarországra, úgy értékelt: még többen is jönnek majd, mert amit most látunk, az ennek a válságnak az eleje. Felhívta a figyelmet: ha Kárpátalja katonai területté válna, az onnan érkezők száma hirtelen sokszorosára növekedne.
A kormányfő arról is beszélt: a NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat.
Kiemelte: ha egy ország békét akar, akkor valamilyen erővel rendelkeznie kell, és ez az erő két forrásból jöhet: a saját és a szövetségesei erejéből.
De „ha nincs saját erőd, akkor nincs szövetségesed se, mert senki nem fogja az életét kockáztatni, és a pénzét feláldozni azért, hogy téged megvédjen, miközben te nem készültél fel arra, hogy megvédd magad” – fogalmazott Orbán Viktor.
Ezért Magyarországnak néhány évvel ezelőtt haderőfejlesztést kellett indítania – folytatta. Erről is volt vita, de „itt sziklaszilárdnak kell lenni”, mert ha a felkészülést egy ilyen konfliktusra nem kezdi meg időben az ország, az elvesztegetett éveket később nem lehet pótolni. Egy hadiipar fölfejlesztése ugyanis „sok hosszú esztendő” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kijelentette: „betonszilárdságú biztonságunk van”, Magyarországot baj nem érheti, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy szövetségeseink együtt garantálni tudjuk Magyarország biztonságát. Hozzátette: egy esetben lehet baj, ha „a józan eszünket elveszítjük és belesodródunk ebbe a háborúba”, mert a „saját magunk marhaságától, meg butaságától nincs olyan NATO, amely meg tudna bennünket védeni”.
A miniszterelnök úgy látja: a magyar baloldal a „háború oldalán áll”, ezért határozottan ellent kell mondani a háborúba Magyarországot besodró javaslataiknak. Kifejtette: katonát küldeni azt jelenti, hogy részesei leszünk egy háborúnak, fegyvert küldeni azt jelenti, hogy akivel szemben azt a fegyvert használják, annak ellenségei leszünk, a „jóisten tudja pontosan milyen hosszú évekig”,

Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg a szomszédban dúló háború árát, ezért különösen megdöbbentőek a hazánk biztonságos energiaellátását veszélybe sodró nyilatkozatok a baloldali politikusok részéről.
Megerősítette: ilyen zaklatott helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség, „észnél kell lenni”, nem lehet összevissza beszélni és „nyugati barátainknak szívességet tenni” egy-egy nyilatkozattal. Leszögezte: nem amerikai, francia vagy német szemüvegen keresztül kell nézni ezt a konfliktust, hanem magyar szemmel, mert a legfontosabb a magyarok békéje és biztonsága.
Orbán Viktor elítélte és „háborús időkben tett feljelentésnek” minősítette azt a baloldali kijelentést, amely arról szólt, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok, mivel ez a legközvetlenebb veszélyt hozza a kárpátaljai a magyaroknak fejére. Közölte: bár választási kampány van, a kormánynak azt az „irányt szabta ki”, hogy ne a kampány, hanem mindig a nemzeti érdek és a magyarok biztonsága legyen a szempont, ami alapján mérlegel.
Az Oroszország elleni szankciókról szólva kifejtette: a legjobban azok szenvednek, akik közel vannak a háborús térséghez, így elsősorban a baltiak, a lengyelek, a szlovákok, a magyarok és a románok. A szankciók miatti közvetlen károkat – a Sberbank csődje, az energiaárak emelkedése, az infláció emelkedése – próbálják enyhíteni, de a középtávon jelentkező veszélyt, azt, hogy az európai gazdaság teljesítménye kisebb lesz a vártnál szintén kezelni kell. Minél jobban elhúzódik a háború, annál nagyobb bajjal kell megbirkóznunk, ezért helyes, ha Magyarország békepárti – emelte ki.
A kormányfő a koronavírus-járványról azt mondta: legyőzték az ötödik hullámot, a helyzet bíztató, nem kizárt, hogy ez a hullám volt az utolsó, de a szakemberek folyamatosan figyelik, hogy lesz-e hatodik.

Kivonul az európai piacról a Sberbank – jelentette be szerdán az orosz pénzintézet.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!