Nincs bizonyíték arra, hogy a hétvégi orlandói tömegmészárlást külföldről irányították volna – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután a belbiztonságért felelős miniszterrel és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójával folytatott megbeszélést.
2016. június 14., 15:422016. június 14., 15:42
2016. június 14., 17:432016. június 14., 17:43
Az elnök hétfőn megerősítette, amit vasárnap délutáni beszédében mondott: a rendelkezésre álló információk alapján nincsenek „egyértelmű bizonyítékok” arra, hogy az orlandói tömegmészárlás hátterében külföldi csoportok vagy szervezetek állnának.
Obama ezzel lényegében azt a vélekedést – vagy a várható republikánus elnökjelölt, Donald Trump által egyenesen ki is mondott állítást – cáfolta, miszerint az Orlandóban történtek hátterében az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állna. „Úgy tűnik, hogy a lövöldöző az interneten fellelhető különböző szélsőséges információs forrásokból merített ihletet\" – mondta az elnök.
Egyelőre nem tudni, hogy a gyilkosságnak mi volt az indítéka. Értesülések szerint az elkövető, Omar Mateen a floridai melegbárban vasárnapra virradóra elkövetett támadás előtt hűséget fogadott az Iszlám Államnak, de édesapja szerint az esetnek nem volt köze a valláshoz.
A dzsihadista szervezet közölte is, hogy egy harcosa követte el a merényletet, amerikai tisztségviselők szerint azonban ez semmit sem jelent. A 49 halálos áldozattal járó orlandói támadásig egy 2007. április 16-i eset volt az Egyesült Államok történelmének legvéresebb tömegmészárlása: ekkor a Virginiai Műszaki Egyetemen egy diák 32 embert ölt meg.
Obama aggódik a fegyvervásárlás szabályozása miatt
Obama elnök aggódik, mert a kongresszusban eddig nem sikerült elérni a fegyverek vásárlására és tartására vonatkozó szabályok szigorítását – mondta el hétfőn a Fehér Ház szóvivője az orlandói tömegmészárlás utáni első sajtótájékoztatón. Josh Earnest hosszasan beszélt a radikalizmus fenyegetéséről. Leszögezte: az Egyesült Államokban nincs helye annak, hogy bárkit is megbélyegezzenek vagy kirekesszenek meggyőződése, vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozása miatt.
Különböző amerikai lapok beszámolóiból közben kiderült: Mateen többször járt a Pulse nevű melegbárban, és rendszeresen böngészett kifejezetten a homoszexuálisoknak szóló közösségi oldalakat. Felmerült annak gyanúja is, hogy terrorakcióra készült az orlandói Disneyworldben. Két újság is – a Los Angeles Times és az Orlando Sentinel – a tragédia szemtanúival, illetve a melegek orlandói közösségeinek tagjaival készített interjúkat közölt. Három éve járt rendszeresen a klubba. A megszólaltatottak elmondták, hogy Mateen legalább tucatszor vendégeskedett a szóban forgó klubban, többnyire félrevonulva iszogatott, kevéssé barátkozott, és rabiátus természetűnek ismerték meg. Amikor lerészegedett, akkor kifejezetten lármás és agresszív emberré változott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!