Aggódnak. A Párizsban összegyűlt európai vezetők a védelmi kiadások növeléséről és Ukrajna lehetséges támogatásáról egyeztettek
Fotó: X/Ursula von der Leyen
A hétfőn Párizsban rendkívüli megbeszélésekre összegyűlt európai vezetők a kontinens védelmi képességeinek növelésére irányuló kiadások növelésére szólítottak fel, de megosztottak maradtak abban az elképzelésben, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába bármilyen békemegállapodás támogatására.
2025. február 18., 08:312025. február 18., 08:31
A vezetők egyetértettek abban is, hogy veszélyes lenne egy ukrajnai tűzszünetet kötni anélkül, hogy ezzel egyidejűleg békemegállapodás születne, és hogy készek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának „az amerikai támogatás mértékétől függően” – mondta egy európai tisztségviselő a Reuters szerint.
„Erős és tartós békére törekszünk Ukrajnában” – mondta Macron a Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Dánia és az Európai Unió vezetőivel folytatott megbeszéléseket követően. „Ennek eléréséhez Oroszországnak véget kell vetnie agressziójának, és ezt erős és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük az ukránok számára”. Hangsúlyozta, hogy ilyen intézkedések nélkül bármilyen tűzszünet rövid életű és hatástalan lehet.
Macron hangsúlyozta Európa felelősségét saját biztonságának megerősítésében.
– mondta az X-en tett nyilatkozatában.
Macron hangsúlyozta az Egyesült Államokkal és Ukrajnával való szoros koordináció fontosságát is a fenntartható biztonsági keretrendszer kialakításában.
„Ezen együtt fogunk dolgozni minden európaival, amerikaival és ukránnal. Ez a kulcs” – mondta.
A francia elnök megjegyzései tükrözik az egyre növekvő európai aggodalmakat Donald Trump Oroszországgal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos megközelítésével és egy olyan, az Egyesült Államok által közvetített megállapodás lehetőségével kapcsolatban, amely nem veszi teljes mértékben figyelembe az ukrán és az európai biztonsági igényeket.
Olaf Scholz német kancellár arról beszélt:
Mind ő, mind Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy az EU szigorú költségvetési szabályain lazítani kellene, hogy a védelmi kiadások növelhetők legyenek anélkül, hogy az országok megszegnék az uniós zabályokat.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megkérdőjelezte a békefenntartási tervet.
„Hasznos volt ma megvitatni az asztalon lévő különböző hipotéziseket. Az, amely európai katonák ukrajnai bevetését irányozza elő, számomra a legbonyolultabbnak és talán a legkevésbé hatékonynak tűnik, és ezzel kapcsolatban is hangot adtam Olaszország kételyeinek” – mondta a források szerint.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán Párizsban összehívott rendkívüli európai biztonsági tanácskozás után kijelentette, hogy
„A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk” – mondta hétfő este Donald Tusk újságíróknak az MTI szerint.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy látta, hogy „sajnos Oroszország most egész Európát fenyegeti”.
„Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak (…) arra, hogy újra mozgósítson és megtámadja Ukrajnát vagy egy másik európai országot” – tette hozzá.
Keir Starmer brit miniszterelnök, aki a párizsi találkozót a kontinens nemzetbiztonsága szempontjából „egyszeri pillanatnak” nevezte, azt mondta, hogy „kész megfontolni a brit erők bevetését a helyszínen, mások mellett, ha tartós békemegállapodás születik”.
Más európai vezetők is különböző módon javasolták a segítségnyújtást.
Mark Rutte NATO-titkár a CNN-nek azt mondta, hogy a párizsi tárgyalások lehetőséget adtak az európai vezetőknek arra, hogy stratégiát dolgozzanak ki a békefolyamat támogatásának lehető legjobb módjáról, beleértve a megbeszéléseket arról, hogy sokan „a békemegállapodás után csapatokat akarnak Ukrajnába vezényelni”. Rutte hozzátette, hogy
„Ez azt jelenti, hogy az európaiak [hajlandóak] feljebb lépni, pozitívan elköteleződni, hajlandóak segíteni Ukrajnában egy békemegállapodás után, szükség esetén csapatokkal is, de egyértelműen amerikai támogatással – mert világossá kell tenni, hogy az elrettentés teljes mértékben megvan, és hogy Putyin soha többé nem próbálkozik” – mondta Rutte.
Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat Ukrajna kapcsán hétfőn Párizsban.
Rutte a CNN-nek elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államok biztosítani kívánja Ukrajna részvételét a jövőbeli tárgyalásokon.
„Ukrajnáról van szó. Tehát Ukrajna ott lesz az asztalnál, efelől nincs kétségem” – mondta Rutte.
Arra a kérdésre, hogy a békemegállapodás létrejöhet-e Ukrajna és a NATO megkérdezése nélkül, Rutte azt mondta, hogy „a NATO-nak vagy Európának relevánsnak kell lennie ahhoz, hogy leüljön az asztalhoz, ha akar. És úgy gondolom, hogy az európaiak most lépnek fel”.
Rutte azt is mondta, hogy
hozzátéve, hogy szerinte ennek a GDP „3 százaléka fölött” kell lennie ahhoz, hogy a képességekben meglévő „hatalmas hiányosságokat” pótolni lehessen. „Igazuk volt. Többet kell költenünk, és többet is fogunk költeni” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a párizsi csúcstalálkozó után beszélt Macronnal, és megismételte felhívását, hogy „szilárd és megbízható” biztonsági garanciákat kér Ukrajna számára – közölte az X-en közzétett bejegyzésében.
Ugyanakkor
Keith Kellogg a NATO brüsszeli székházában újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „nem észszerű”, hogy mindenki ott üljön az ukrajnai béketárgyalás asztalánál. Közölte, meg akarja hallgatni minden fél álláspontját, majd úgy fogalmazott: „feladatunk, hogy megkönnyítsük a biztonsági garanciák nyújtását Ukrajna számára”.
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója visszautasította, hogy az Egyesült Államok nem konzultálna európai szövetségeseivel az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamattal kapcsolatban.
Kellogg arról tájékoztatott továbbá, hogy február 20-ra tervezett ukrajnai útja, melynek során találkozót tervez az ukrán elnökkel, még véglegesítés alatt áll.
Mark Rutte NATO-főtitkár – miután fogadta az amerikai elnök megbízottját –, az X-en azt írtra: Kellogg látogatása során konzultált a NATO szövetségesek képviselőivel az „igazságos és tartós béke biztosítására irányuló együttműködésről” Ukrajna számára.
„Sok dolgunk van, és szorosan együtt fogunk működni annak érdekében, hogy véget vessünk a háborúnak és mindannyiunk számára tartós biztonságot szavatoljunk” – tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár.
Eközben
„A probléma az, hogy az Egyesült Államok ma olyan dolgokat mond, amelyek nagyon kedveznek Putyinnak” – mondta Zelenszkij még a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia idején rögzített interjú során.
„Úgy vélem, itt van a kutya elásva. Mert a kedvére akarnak tenni. Tudják miért? Hogy találkozhassanak egymással és gyors sikert érjenek el. De az, amit akarnak, egyszerűen egy tűzszünet, az nem siker” – hangoztatta.
Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy egy hivatalában újdonsült miniszter „nagyon általános” kijelentéseiről van szó. Hozzátette, hogy az amerikai tárcavezetőnek „el kellene mélyednie a részletekben”. „Úgy vélem, ehhez időre van szüksége” – fűzte hozzá.
Zelenszkij szót ejtett arról is, hogy esetleg megválna a tisztségétől.
„Ha Ukrajnát holnap felveszik az EU-ba és a NATO-ba, ha az orosz csapatok visszavonulnak és biztonsági garanciáink lesznek, akkor többé már nem lesz rám szükség” – mondta. „Úgy vélem, hogy akkor elértem mindent. De amíg ez nincs, meg fogom védeni a hazámat” – szögezte le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!