Nem marad adós. Netanjahu szerint nem maradnak büntetlenül azok, akik dróntámadást intéztek a háza ellen
Fotó: Benjamin Netanjahu/Facebook
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
2024. október 20., 12:162024. október 20., 12:16
A kormányfő elítélte „Irán szövetségeseit”, akik megpróbálták meggyilkolni a feleségével együtt.
Kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadás után.
„Ez nem fog visszatartani engem és Izraelt attól, hogy folytassuk az ellenségeink elleni küzdelmet, hogy generációkon át biztosítsuk biztonságunkat. Azt mondom az irániaknak és társaiknak a gonosz tengelyében: aki bántja Izrael polgárait, nagy árat fog fizetni érte.
– szögezte le.
A Heszbollah Libanonból dróntámadást intézett Benjamin Netanjahu miniszterelnök háza ellen a Földközi-tenger partján fekvő Cézárea városban izraeli kormányzati források szerint.
A Hezbollah szombat déli állítása szerint éjfél óta rakétákkal tizenegy támadást intézett izraeli katonai célpontok ellen. Észak-Izraelben több rakétát elfogtak, de egy lakóházba csapódott – közölte a rendőrség. Az izraeli mentők szerint Észak-Izraelben egy ember meghalt és legkevesebb kilencen megsebesültek.
Az izraeli hadsereg vasárnap kora reggel figyelmeztetést adott ki a libanoni főváros, Bejrút déli külvárosainak lakói számára, amelyben felszólította őket, hogy hagyják el otthonaikat.
A libanoni egészségügy-minisztérium szerint szombaton legkevesebb két ember halt meg egy izraeli légicsapásban a Bejrúttól északra fekvő többségében keresztények lakta Dzsuníje város közelében.
Libanonban az egészségügy-minisztérium szerint a konfliktus óta mintegy kétezer-négyszáz ember halt meg, többségük szeptemberben. Az izraeli hatóságok szerint Észak-Izraelben és a megszállva tartott Golán-fennsíkon ötvenkilencen haltak meg.
Jahíja Szinvár, a Hamász vezetőjének szerdai megölése ellenére szombaton folytatódtak a Gázai övezet elleni támadások.
Izrael fokozta a támadást az észak-gázai Dzsabalíja kórházai ellen, ahol helyi lakosok és egészségügyi tisztségviselők szerint az izraeli erők lakóházakat bombáztak, és megakadályozták az orvosi eszközök, illetve élelmiszerszállítások bejutását.
A Hamászhoz közel álló gázai Polgári Védelem szóvivője, Mahmúd Baszal szerint több mint négyszázan haltak meg két hét alatt a Gázai övezet északi részében, az áldozatok között nők, gyermekek és idősek is vannak.
A hét legfejlettebb ipari ország (G7) védelmi miniszterei és az európai diplomácia vezetője szombaton Nápolyban követelték, hogy tartsák tiszteletben az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), amely
Olaszország, a G7 soros elnöke a szombati találkozó napirendjére a közel-keleti válságot, az ukrajnai háborút és az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági helyzetét tűzte ki.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország védelmi miniszterei megvitatták a Hezbollah elleni hadműveletet és a gázai légicsapásokat. A tanácskozáson jelen volt Mark Rutte, a NATO főtitkára és Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője is. Utóbbi egy sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Jahíja Szinvárnak, az Hamász vezetőjének, a 2023. október 7-i Izrael elleni támadás kitervelőjének a halála „új perspektívát nyit” a tűzszünet, a túszok kiszabadulása előtt, és megnyitja a kaput a nagyobb humanitárius segítség előtt is.
A tanácskozás után kiadott közös közleményben
Josep Borrell az UNIFIL mandátumának a megerősítését szorgalmazta. A reform mikéntjére nem tért ki, ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának a döntésére van szükség – emlékeztetett.
A hét legfejlettebb ipari ország védelmi miniszterei a humanitárius segítség jelentős és tartós növelését kérték a Hamász és Izrael közötti háború miatt súlyos élelmiszerválságban szenvedő Gázai övezet részére. A közös közleményben támogatták az azonnali gázai tűzszünetet, valamennyi túsz elengedését és kétállami megoldáshoz vezető tartós utat.
Titkos amerikai dokumentumok szivárogtak ki Izrael Irán ellen tervezett válaszcsapásáról
Az Egyesült Államok vizsgálatot indított az Irán elleni izraeli megtorló tervekről szóló, szigorúan titkos amerikai hírszerzési információk kiszivárogtatása ügyében – közölte három, az ügyet ismerő személy. A kiszivárogtatás „mélységesen aggasztó” – mondta egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek.
Az október 15-i és 16-i keltezésű dokumentumok pénteken kezdtek el keringeni az interneten, miután a Middle East Spectator nevű fiók közzétette őket a Telegramon.
A dokumentumokat szigorúan titkosnak minősítették, és olyan jelölésekkel látták el őket, amelyek szerint csak az Egyesült Államok és szövetségesei láthatják őket: Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság.
A dokumentumokban az áll, hogy Izrael a jelek szerint előkészületeket tesz egy Irán elleni csapásra. Az egyik dokumentum, amelyet a Nemzeti Földrajzi Hírszerző Ügynökség állította össze, azt állítja, hogy a tervek szerint Izrael hadifelszerelést mozgat.
Egy másik dokumentum a Nemzetbiztonsági Ügynökségtől származik, és az izraeli légierő levegő-föld rakétákkal kapcsolatos gyakorlatát vázolja fel, amelyről szintén azt feltételezik, hogy egy Irán elleni csapást készít elő.
Egy amerikai tisztségviselő szerint a vizsgálat azt firtatja, hogy ki férhetett hozzá az állítólagos Pentagon-dokumentumhoz. Bármilyen ilyen kiszivárogtatás automatikusan FBI-vizsgálatot eredményezne a Pentagon és az amerikai hírszerző ügynökségek mellett. Az FBI nem kívánt nyilatkozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!