Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael szárazföldi műveletre készül a Gázai övezetben – jelentette be szerda este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli televízióban közvetített beszédében.
2023. október 26., 08:312023. október 26., 08:31
A művelet időzítéséről mindössze annyit mondott, hogy erről az izraeli háborús kabinet fog dönteni konszenzussal.
„Már megöltünk több ezer terroristát és ez csak a kezdet” – hangoztatta Netanjahu. „Párhuzamosan szárazföldi invázióra készülünk. Nem fogom kifejteni, hogy mikor, hogyan és mennyien. A különböző megfontolásainkat sem fogom kifejteni, amelyekről a nyilvánosságnak nincsen tudomása, ahogy annak lennie kell” – fűzte hozzá.
Hozzátette, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a Hamász által elhurcolt emberek kiszabadítása érdekében. Az izraeli kormányfő arról is említést tett, hogy idővel neki is számot kell adnia mindazért, ami október 7-én történt.
„A botrány teljes körűen ki lesz vizsgálva” – jelentette ki. „Mindenkinek választ kell adnia, nekem is. De mindez csak a háborút követően fog megtörténni” – tette hozzá.
Eközben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint
Korábban szerdán az IDF arról számolt be, hogy fegyveresek páncéltörő rakétát lőttek ki az IDF katonáira, akik az észak-izraeli Avivim térségében tevékenykedtek. Az IDF közölte, hogy erőik viszonozták a tüzet.
A Hezbollah tulajdonában lévő Al Manar TV arról számolt be, hogy
Az Al Manar arról is beszámolt, hogy az IDF csapást mért a dél-libanoni Marún al-Rasz és Blida falvak külterületére.
Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője eközben arról beszélt: a Gáza elleni csapások „megerősítik” az izraeli hadsereget a háború következő szakasza előtt. Hagari elmondta, hogy az IDF szerdán folytatta a „terror infrastruktúrájára” mért csapásokat Gázában – mind a föld felett, mind a föld alatt –, és hogy az izraeli erők folytatják a csapásokat, hogy „optimális feltételeket” teremtsenek a szárazföldi invázióhoz.
A Hamász magas rangú parancsnokainak likvidálása a legfőbb prioritás, mondta Hagari.
Hozzátette, hogy
Eközben szintén szerdán Joe Biden amerikai elnök Washingtonban kijelentette: a jövőben biztosítani kell, hogy az iszlamista Hamász terrorszervezet soha többé ne félemlíthesse meg Izraelt, és ne használhasson palesztin embereket védőpajzsként, valamint hosszú távú megoldást kell találni a válság lezárultát követően.
Az amerikai elnök az ausztrál miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy
Biden megismételte, hogy Izraelnek joga és kötelessége polgárainak védelme, ugyanakkor hozzátette, hogy a Hamász és a palesztin emberek közé nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Az amerikai elnök az Izrael és Hamász közötti harcok halálos áldozatainak számára, az 1400 izraeli és 6000 palesztin halottra vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy nem hisz a palesztin részről közölt számokban, ugyanakkor hozzátette: nem kétséges, a háborúnak vannak ártatlan áldozatai.
Azt is kijelentette:
csak annyit kért, hogy amennyiben lehetséges, előbb mentsék ki a Hamász által elrabolt és elhurcolt embereket, de az az izraeli kormányon múlik, hogy mikor indítják meg a hadműveletet.
Kérdésre válaszolva egyben h
Az elnök ugyanakkor megállapította, hogy ennek semmi köze Izraelhez, amit azzal indokolt, hogy az amerikai csapatok 2001. szeptember 11-e óta állomásoznak a térségben a terrorellenes műveletek keretében.
Amerikai illetékesek ezzel egy időben azt közölték, hogy
Biden amerikai elnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szerdán a kétoldalú kapcsolatokról is tárgyalt a Fehér Házban, köztük innovációs együttműködésről és egyéb gazdasági témákról, valamint a klímaváltozás kérdéseiről és a csendes-óceáni térséget illető tervekről.
Az amerikai elnök ausztrál vendége tiszteletére szerdán este állami vacsorát tart a Fehér Házban, ami az amerikai politikai-diplomáciai hagyomány alapján nagy jelentőségű esemény.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 200 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli válaszcsapásokban azóta már 6546 ember halt meg a
Gázai övezetben az ottani egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint, a sebesültek száma pedig a 17 ezret is meghaladja.Izrael a támadásra válaszul leállította az övezet áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is.
Megbukott az amerikai és az orosz határozattervezet is az ENSZ BT-ben
Megbukott a gázai övezeti háborúval kapcsolatos amerikai és az orosz határozattervezet is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén.
Az amerikai határozattervezetet Oroszország és Kína megvétózta, az Egyesült Arab Emírségek is nemmel szavazott, míg a testület tíz tagja támogatta, ketten pedig tartózkodtak.
Az amerikai szövegtervezet Izrael önvédelemhez való jogának hangsúlyozása mellett a konfliktus szereplőit humanitárius fegyverszünetre szólította volna fel lehetővé téve a segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe.
A rivális orosz előterjesztés, amely egy szélesebb körű tűzszünetet követelt volna, mindössze négy támogató szavazatot kapott az ENSZ BT-ben.
Izrael elutasította mindkét kezdeményezést azzal érvelve, hogy a Hamász hasznot húzna a helyzetből új fenyegetést hozva létre a gázai lakosokra.
A múlt héten egy brazil határozattervezet bukott meg a testületben az Egyesült Államok vétója miatt. Ez az előterjesztés a humanitárius segélyezére összpontosított volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!