Ukrán férfi kézifegyverekkel Kijevben
Fotó: Nexta/Twitter
Németország ezer páncéltörő és 500 Stinger-rakétát küld Ukrajnába – jelentette be szombaton a német kancellár. Olaf Scholznak a korábbi német állásponttal ellentétes döntést illető indoklása szerint az orosz invázió fordulópontot jelentett.
2022. február 26., 22:412022. február 26., 22:41
2022. február 26., 22:492022. február 26., 22:49
„Kötelességünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy segítsünk Ukrajnát megvédeni Putyin megszálló hadseregétől” – fogalmazott Scholz. A Deutsche Welle tudósítása szerint ezután Steffen Hebestreit kormányszóvivő közölte: a lehető leghamarabb leszállítják a fegyvereket Kijevnek.
A Reuters pedig felidézte, hogy azoknak az országoknak, amelyek német fegyvereket akarnak más államokba, először Berlin jóváhagyását kell kérniük.
Az MTI emlékeztet: Németország január végén, miközben már több NATO-tagország is fegyverekkel segítette Ukrajnát, még azon az állásponton volt, hogy semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának az Oroszországgal fennálló feszültség idején – de tábori kórházat igen. Akkor Christine Lambrecht német védelmi miniszter és Olaf Scholz német kancellár is hangsúlyozta: Berlin konfliktusövezetbe nem szállít gyilkos fegyvert.
Eközben az ukrán fővárosban szombattól hétfő reggelig meghosszabbították a kijárási tilalmat. Bárkit, akit 17 és 8 (közép-európai idő szerint 18-9) óra között az utcán találnak, ellenségként fognak kezelni – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester. A kijárási tilalom után az invázió harmadik éjszakáján légvédelmi szirénák, robbanások hallatszottak Kijevben. Az ukrán hatóságok már nekiláttak a civilek felfegyverzésének, emellett a kijevi kormány Molotov-koktélok készítésére szólította fel a lakosságot a védelmi minisztérium Twitter-oldalán, arra kérve az ukrán népet, hogy védjék meg a városaikat a megszálló orosz katonákkal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!