
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
Nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hogy a székely zászló közintézményeken történő használatának tiltását kifogásoló bejegyzése miatt a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.
2023. február 07., 20:472023. február 07., 20:47
2023. február 07., 21:442023. február 07., 21:44
A fideszes politikus kedd este posztolt Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a székely zászlót immár tíz éve üldözik Romániában, annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot. Németh Zsolt kitért rá, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy nappal korábbi, „jubileumi Facebook-posztja” miatt kedden berendelte a bukaresti magyar nagykövetet és kijelentette:
„A székelyek nemzetiségi jogait Románia a győztes hatalmak előtt az 1919-es kisebbségi szerződésben, valamint a háborúkat lezáró békeszerződésekben garantálta. Aurescu Külügyminiszter Úr kiváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A kormánypárti politikus egyúttal leszögezte: Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is.
Németh Zsolt egyébként a strasbourgi bíróság ítélete kapcsán arra utalhatott, hogy két évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Tőkés 2016-ban fordult az európai bírósághoz a nagyváradi európai parlamenti képviselői irodájának erkélyére kitűzött székely zászló ügyében, amelyet a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben reklámzászlónak minősített, a váradi rendőrség pedig felszólította a székely lobogó és partiumi zászló eltávolítására.
Mint arról beszámoltunk, bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbég szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik „úgynevezett Székelyföld” nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára. A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti” a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják,
Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta: „A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!”
A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap az „úgynevezett Székelyföld” jelképeinek használatára. (A román külügy közleményében folyamatosan kis betűvel tünteti fel a Székelyföld Ținut Secuiesc román elnevezését). A tárca másfelől rámutat: a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, „amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell”.
„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül” – zárul a román külügyi közlemény.

Újabb diplomáciai konfliktus robbant ki Magyarország és Románia között: a román külügyminisztérium kedden közölte, hogy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Németh Zsolt a székely zászló szabad használatát követelte Romániában.
Mindez több alkalommal súrlódáshoz vezetett a román–magyar kétoldalú diplomáciai kapcsolatokban is. Két évvel ezelőtt a bukaresti parlament elutasította a Székelyföld zászlajának elismertetéséről szóló előterjesztést. A korábbi években a székelyföldi megyék prefektusai peres úton távolíttatták el a közintézményekre kitűzött székely zászlókat. A hatósági fellépés ellenreakciót váltott ki, és nagy mértékben hozzájárult a szimbólum elterjedéséhez a Székelyföldön, Erdélyben.
A jelenleg kormányon lévő RMDSZ az elmúlt időszakban annyit sikerült elérnie, hogy a magyarlakta települések történeli jelképeit tartalmazó zászlókat, címereket fogadtatott el a bukaresti kabinettel, de ezek között nem szerepel a székely zászló.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
2 hozzászólás