Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrán–orosz katonai feszültséggel kapcsolatban a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt kedden Berlinben.
2022. február 09., 07:482022. február 09., 07:48
A német kancellár, a lengyel államfő és a francia elnök tizenegy éve először folytatott megbeszélést a weimari formátumban. A találkozót az ukrán-orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták össze.
– emelte ki Olaf Scholz a tárgyalás előtt partnerei társaságában tett nyilatkozatában, nagyon aggasztónak nevezve az orosz csapatmozgásokat.
Elmondta, hogy a következő héten Kijevbe, majd Moszkvába látogat. Kiemelte, hogy elfogadhatatlan volna Ukrajna szuverenitásának és területi épségének „további” megsértése. Oroszország ebben az esetben „messzemenő következményekkel” számolhat, amelyek „politikai, gazdasági és geostratégiai” természetűek lesznek.
Mint mondta, az orosz egységek összevonása az ukrán határnál és a Fehéroroszországban orosz csapatokkal kezdett hadgyakorlat a hidegháború vége óta a legnehezebb kihívás elé állítja a NATO-t és az Európai Uniót. Ebben a helyzetben „nem hagyhatunk magára senkit csak azért, mert félünk, hogy nem tudunk békét teremteni” – tette hozzá a lengyel államfő.
Hozzátette, hogy Franciaország elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, mert a tárgyalás az egyetlen megoldás a kelet-ukrajnai válság rendezésére.
Új mechanizmusokra van szükség az európai biztonság szavatolásához, de nem a már meglévő megállapodások felülvizsgálása révén – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az orosz hivatali partnerével hétfőn folytatott tárgyalását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!