Frank-Walter Steinmeier
Fotó: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Koszticsák Szilárd
„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban, amelyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
2022. április 08., 20:322022. április 08., 20:32
Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel.
A karrierjét a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként befutó – párttagságát szövetség elnöki feladatai miatt szüneteltető – államfő elmondta, hogy politikusként egész életében azért dolgozott, hogy soha többé ne térjen vissza a háború Európába. Ez a törekvés kudarcba fulladt, és most le kell folytatni a vitát arról, hogy tévedés volt-e ez a célkitűzés, és felesleges volt-e dolgozni érte.
A háború miatt végül kudarcba fulladt több milliárd eurós projekt Németország hitelességét is roncsolta a kelet-európai partnereknél, ami „fájdalmas” – mondta a szövetségi elnök.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt van-e a helye Vlagyimir Putyinnak és Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azt mondta, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények minden érintettjét felelősségre kell vonni, így a katonákat, a katonai parancsnokokat, „és természetesen azokat is, akik a politikai felelősséget viselik”.
Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfőre vonatkozó kijelentése azt mutatja, hogy az amerikai politikusoknak rossz a lelkiismeretük – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.
Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt amiatt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!