NATO-főtitkár: fekete év volt 2014 az európai biztonság szempontjából

Az atlanti szövetségtől délre eső térség fejleményeit illetően megállapította, hogy az erőszakos szélsőségesség felfordulást okoz Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint szítja a terrorizmust magukban a NATO-országokban is. Keleten Oroszország katonai erő alkalmazása révén bekebelezte a Krím félszigetet, destabilizálja Kelet-Ukrajnát és megfélemlíti szomszédait.

A NATO-nak alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, és meg kell őriznie erejét – szögezte le Stoltenberg. Elmondta, hogy tavaly összesen kétszáz hadgyakorlatot tartottak a NATO, illetve a tagországok szintjén. A szövetségnek egyre több orosz repülőgép manővereit kell figyelemmel kísérnie, különösen a balti légtér közelében.

NATO-gépek tavaly négyszáz alkalommal voltak kénytelenek úgynevezett befogó manővert végrehajtani orosz gépekkel szemben, és ebből 150 alkalommal a NATO baltikumi légi járőrözést végző gépeire hárult ez a feladat. Ezek a számok a korábbi helyzethez képest az orosz légi tevékenység intenzitásának megnégyszereződését jelentik.

A főtitkár elmondta, hogy jövő héten a NATO-tagországok Brüsszelben tanácskozó védelmi miniszterei dönteni fognak egy nagyjából dandár nagyságrendű, vagyis több ezer fős, néhány nap alatt mozgósítható, újonnan létrehozandó kötelék szükséges pontos létszámáról és összetételéről.

Hat kelet-európai tagországában – a három balti államban, továbbá Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában – irányító és ellenőrző parancsnoki pontokat hoz létre a NATO.
A tavaly szeptemberi walesi NATO-csúcson elfogadott készültségi akcióterv megvalósítása a hidegháború vége óta a NATO kollektív védelmi képességeinek legnagyobb mértékű megerősítését jelenti – közölte Jens Stoltenberg.

A 2014-et áttekintő főtitkári beszámoló kitért arra, hogy a NATO vezette, ötezer fős koszovói KFOR-erő eredményesen gondoskodott a biztonságról; hogy a szintén NATO-vezetésű, nagyszabású afganisztáni katonai művelet tavaly év végi lezárultával 352 ezer fős, kiképzett afgán biztonsági erőt hagytak hátra az ázsiai országban; illetve hogy a tengeri járőrözésnek köszönhetően tavaly már csak egy tengeri kalóztámadás történt az Afrika szarva körüli térségben.

Az európai NATO-országokban ugyanakkor 2014-ben is tovább folytatódott a védelmi költségvetés 1990 óta zajló csökkenése: a tavalyi 250 milliárd dollár mintegy 7 milliárddal – 3 százalékkal – alacsonyabb, mint a 2013-as európai védelmi kiadási összeg. Stoltenberg ezzel kapcsolatban újólag leszögezte: meg kell állítani a védelmi kiadások további lefaragását. A rendelkezésre álló pénz felhasználásának a hatékonyságát mindig lehet javítani, de hosszú távon kevesebb pénzből mégsem lehet több kapacitásra szert tenni – jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszok mindeközben növelik katonai költségvetésüket, és – mint az bebizonyosodott – nem is riadnak vissza a katonai erő tényleges alkalmazásától.

Jens Stoltenberg megerősítette, hogy a február 6. és 8. között tartandó müncheni biztonságpolitikai értekezleten mind ő, mind Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ott lesz, és kétoldalú találkozót is terveznek. A NATO tavaly tavasszal felfüggesztette ugyan a gyakorlati védelmi együttműködést Oroszországgal, de a kommunikáció fenntartására szükség van, a katonai vezetők szintjén is – tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva a NATO főtitkára kifejtette: a szövetség mindeközben támogatja az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat, mert azok nyomán Moszkva érzékeli, hogy magatartásának következményei vannak.

Az ukrajnai orosz fellépéssel szemben a szankciók alkalmazása az egyetlen járható út, mert egyfelől nem lehet tétlennek sem maradni, másfelől az atlanti szövetség a katonai fellépést sem választhatja – vélekedett Stoltenberg, aki szerint a konfliktus megoldása nem lehetséges katonai eszközökkel.