Képünk illusztráció
Fotó: NATO/Facebook
Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában – közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ennek célja az európai határok megerősítése lenne „a fokozódó orosz agresszióval szemben”.
2022. január 30., 10:102022. január 30., 10:10
A tájékoztatás nem pontosítja, hogy a brit kormány összesen hány katona európai telepítésének felajánlását tervezi. Johnson hivatala azonban egyenes utalást tett arra, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London a vasárnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene a balti köztársaságba.
Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.
Boris Johnson a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal
A brit miniszterelnök közölte: elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a jövő héttől, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint London kormánytisztviselőket küld Brüsszelbe a jövő héten azzal a feladattal, hogy véglegesítsék a NATO-val a segítségnyújtási felajánlás részleteit.
Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.
hogy hangot adjon annak a véleményének: az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda Oroszországban és Ukrajnában egyaránt.
A brit kormányfő szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára.
A Downing Street nem közölte, hogy Boris Johnson mely országokba látogat a következő napokban, de azt bejelentette, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten – Johnson nevében – felkeresi Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot.
Az Egyesült Államok kész szövetségeseivel és partnereivel együtt határozottan reagálni, ha Oroszország tovább támadja Ukrajnát – erősítette meg Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alkalmával.
Mindeközben a brit külügyminisztérium hétfőn várhatóan bejelenti szankciós keretrendszerének megerősítését, hogy a szankciókkal Oroszország stratégiai és pénzügyi érdekeltségeit is célba lehessen venni. Erre Liz Truss külügyminiszter is tett már utalást egy minap előadásában, kijelentve: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!