Moszkva fenyegetésként könyveli el, hogy Finnország csatlakozni kíván a NATO-hoz

„Finnország csatlakozott az EU-nak a hazánkkal szembeni barátságtalan lépéseihez. Ezt csak sajnálni tudjuk, és ez az oka arányos válaszainknak” – tette hozzá Peszkov. „Magának a NATO-nak és katonai infrastruktúrájának terjeszkedése egészen a határainkig nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá a világot, és ami még fontosabb, eurázsiai kontinensünket. Ez egyértelmű” – mondta az elnöki szóvivő.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közleményt adott ki, amelyben Sauli Niinistö finn államfő és Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint országuknak a lehető leghamarabb kérelmeznie kell a NATO-felvételt, a finn külpolitika „radikális megváltoztatásaként” értékelte. A dokumentum szerint a katonai el nem kötelezettség politikája évtizedekig volt az északi régió stabilitásának alapja, ez kellő biztonságot adott Finnországnak, egyúttal szilárd alapja volt a kölcsönösen előnyös és már mindenféle katonai tényezőt nélkülöző orosz-finn együttműködésnek és partnerségnek is.

„Finnország NATO-csatlakozása súlyosan károsítaná a finn-orosz kétoldalú kapcsolatokat, valamint a stabilitás és biztonság fenntartását az északi régióban. Oroszország kénytelen lesz viszonos katonai, technikai és egyéb lépéseket tenni a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek elhárítására” – figyelmeztetett Moszkva. Az orosz külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a NATO-csatlakozás Helsinki nemzetközi jogi kötelezettségeinek közvetlen megsértését is jelentené, mindenekelőtt az 1947-es párizsi szerződését, amelynek értelmében egyik fél sem köt szövetséget vagy vesz részt koalícióban a másik ellen. Valamint az Oroszország és Finnország közötti kapcsolatok alapjairól szóló 1992-es szerződés megsértését is jelenti, mert ez kimondja, hogy a felek tartózkodnak a másik fél területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nem alkalmaznak vagy engedélyezik erő alkalmazását a másik fél ellen. „A helyzet alakulásának megfelelően fogunk reagálni” – írta az orosz külügyi tárca.

Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön közölte, széleskörű vitát folytattak a kérdésről és egyértelmű álláspontra jutottak: a NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát. „A NATO tagjaként Finnország az egész védelmi szövetséget megerősítené, Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot” – jelentették ki. Finnország 1300 kilométeres határszakaszon osztozik Oroszországgal.

A Reutersnek nyilatkozó diplomaták és tisztviselők szerint Finnország és Svédország gyorsan elérheti a NATO-tagságot, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy az észak-atlanti szövetség csapatai fokozottan jelen lehessenek az észak-európai régióban, már a ratifikációs folyamat idején is. A svéd kormány a jövő héten akarja benyújtani a NATO-csatlakozási kérelmét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, van rá lehetőség, hogy Finnországot és Svédországot „elég gyorsan” felvegyék a szövetségbe. Csütörtökön kiadott közleményében kijelentette: Finnország NATO-tagsága mind a katonai szövetséget, mind pedig Finnországot erősítené. „Amennyiben Finnország a jelentkezés mellett döntene, nagy szeretettel fogadnánk a NATO-ban. A csatlakozási folyamat zökkenőmentes és gyors lenne” – mondta a főtitkár, majd hozzátette: Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, kiforrott demokrácia, tagja az Európai Uniónak, és fontos tényezője az euroatlanti biztonságnak.