Minden magyar hazája: Magyarország

A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott, és csak azok a nemzetek lesznek a 21. század nyertesei, akik képesek „felemelni a lelkük”. „Mi, magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy, ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden” – húzta alá Áder János, aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket „oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt”. Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy „volt, és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország”.

Főhajtás saját múltunk előtt

Egyébként az augusztus 20-ai központi állami ünnepség hagyományos módon a Kossuth Lajos téren kezdődött meg, ahol a Himnusz hangjaira ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját. A nemzeti ünnep alkalmából az Országház épületének főbejáratát nemzeti színbe öltöztették, az északi és a déli részén tribünöket állítottak fel. Később Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke augusztus 20. alkalmából rangos állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben. Kövér László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nem pusztán egy jeles évforduló kapcsán jövünk össze ünnepelni, hanem ennél jóval többről van szó: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet. A házelnök „gyakori szomorú tapasztalatként” említette, hogy „éppen azok kénytelenek elszenvedni a hátratételt, akik hozzáértéssel, becsülettel, tisztességgel végzik a munkájukat”. Az európai szellem azonban nem az erőt, a másokat legyűrő és elnyomó akaratot, hanem a tehetséget, a tudást és a teljesítményt, az egész közösséget felemelő készséget hivatott példaként állítani – tette hozzá. Kövér László azt mondta: nem ingott meg az értékrendünk, és „az államalapító ünnepének ragyogása ma is azokra vetül, akik tehetségükkel, tudásukkal és teljesítményükkel váltak méltóvá a figyelemre és közmegbecsülésre”. Kitért arra, úgy tartják, egyetlen nemzet sem emelkedhet magasabbra polgárai eszményeinél. Ezt véleménye szerint ki lehetne egészíteni egy másik tanulsággal, miszerint „ha egy nemzet polgáraiban él egy magasabb eszmény, akkor bármit is hoz rá a sors, bármit is mondanak róla a kétkedők, ez a nemzet nem fog soha mélyebbre süllyedni a polgáraiban élő ideáloknál.” Az ünnepségen a Magyar Érdemrend nagykeresztjét életművéért Jókai Anna Kossuth-díjas író, esszéista vehette át. A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést többek között Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára, Gera Zoltán színművész, érdemes és kiváló művész, Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztor és Tőkés István kolozsvári református lelkész, egyházi író, teológiai professzor kapta.

Példaadás megmaradni akarásból

Idén kilenc, határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért díjat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adott át a Parlament Delegációs Termében. Semjén ünnepi beszédében hangsúlyozta, a díjazottak az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál; munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik. „Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A kormányfő által odaítélt Külhoni Magyarságért díjat 1995-ben hozták létre a Kisebbségekért Díj tagozataként, a Hazai Kisebbségekért d   íj mellett. Az elismerést a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják. A tegnapi ünnepségen a horvátországi Csúzán működő Csárdás Ifjúsági Tánccsoporton, Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspökön, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségen, Karna Margit délvidéki színművésznőn, az 1868-ban megalakult vajdasági magyar kultúregyesületen, a Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központon kívül Erdélyből a jelenleg mintegy 2300 árva nevelésével és oktatásával foglalkozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány (az alapító Böjte Csaba nevében édesanyja, Böjte Julianna vette át az elismerést), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), valamint az 1990 januárjában megalakult Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részesült a kitüntetésben; utóbbi szervezet nevében Hlavathy Katalin elnöknek nyújtották át a díjat. Az ünnepségen részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a határon túli magyar politikusok közül pedig Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Egyébként a nap folyamán „Együtt az ország!”-szlogennel megrendezett nyitott állami rendezvényekre több tízezren látogattak el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint, a programokat késő este a hagyományos tűzijáték zárta.