Kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot terjesztett elő Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a hatóságok előzetes adatai szerint iszlamista hátterű würzburgi és ansbachi terrortámadásra reagálva.
2016. július 28., 16:502016. július 28., 16:50
2016. július 28., 16:592016. július 28., 16:59
A kancellár rendkívüli tájékoztatóján rámutatott, hogy a két merényletet – amelyben az elkövetők meghaltak és összesen húszan megsebesültek – olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség.
Meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe. Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság (CITIS) kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni az együttműködést az Egyesült Államokkal – a hírszerzés területén is –, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat – sorolta. Kilencedik pontként említette a kitoloncolások következetesebb végrehajtását.
A nap folyamán korábban Joachim Herrmann bajor belügyminiszter arról beszélt: a biztonság megőrzése és az integráció sikere érdekében évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menekültek számát Németországban. Leszögezte: a menekültügyi eljárásokat az uniós külső határokon kell lefolytatni, legfeljebb három hónapon belül.
A jogosulatlan kérelmezőket el kell utasítani, a védelemre szoruló embereket pedig „igazságosan szét kell osztani egész Európában\". Hozzátette, hogy „elengedhetetlen a belső határok ellenőrzése\", amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme. Merkel leszögezte: Németország a Magyarországon Nyugat felé elindult menekültek beengedéséről tavaly szeptember 4-én hozott döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!