Fotó: Presidency.ro
Románia stabil ország, és belpolitikai válságának nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára – jelentette ki Klaus Johannis államfő hétfőn Berlinben az Angela Merkellel folytatott megbeszélése után. A német kancellár közölte, Románia belügyéről lévén szó, érdemben nem kommentálja a fejleményeket, a válságtól függetlenül azonban kiemelte, hogy Bukarestnek tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet.
2017. június 19., 18:382017. június 19., 18:38
2017. június 19., 19:002017. június 19., 19:00
Újabb jelentős diplomáciai fegyvertényt könyvelhetett el Klaus Johannis, aki a Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel június 9-én folytatott megbeszélése után hétfőn Berlinben kezdett kétnapos hivatalos látogatást. A román államfőt egyaránt fogadta Angela Merkel német kancellár és Frank Walter Steinmeier államfő.
Donald Trump amerikai elnök a Klaus Johannis román államfővel Washingtonban tartott közös pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai–román viszonyt dicsérte, s reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább mélyítik.
A Merkellel közös sajtóértekezleten óhatatlanul szóba került a bukaresti kormányválság, amelynek kapcsán Johannis igyekezett megnyugtatni berlini vendéglátóját, hogy
A román államfő kérdésre válaszolva kiemelte, a „kormánykoalíció belső válsága" nem érinti Románia stabilitását és gazdaságának működőképességét sem. „A válság a külpolitikát és az Európa-politikát sem érinti, mert valamennyi számottevő politikai erő egyetért abban, hogy az eddigi irányvonalat követve megbízható és megfontolt politikát kell folytatni” – idézte az MTI Johannist.
Angela Merkel azt mondta, hogy nem kommentálja a fejleményeket, mert Románia belső ügyeiről van szó. A válságtól függetlenül kiemelte, tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet, mert
ezért nagyon fontos a reformok folytatása.
Fotó: Presidency.ro
A kancellár kifejtette, hogy a romániai német kisebbségnek hídszerepe van a két ország közötti kapcsolatokban, és erre szerinte a román államfő a legjobb példa. „A román elnök látogatására akkor kerül sor, amikor a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50., a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének 25., Románia uniós csatlakozásának 10. évfordulóját ünnepeljük.
– nyilatkozta Angela Merkel. A román államfő és a német kancellár közötti egyeztetés az Agerpres hírügynökség kiküldött tudósítójának jelentése szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra is kiterjedt, különös tekintettel a digitális technikára. Tárgyaltak továbbá az Európai Tanács e heti brüsszeli üléséről, valamint a romániai reformfolyamatokról, amellyel kapcsolatban a német kancellár
Merkel arról is beszélt, hogy a kétsebességes Európa elvét néha helytelenül úgy értelmezik, hogy egyes országok nem vehetnek részt bizonyos projektekben. „Minden ország részt vehet valamennyi projektben, amennyiben teljesülnek a kellő feltételek, tehát nincs szó arról, hogy bármely államot kizárnánk" – szögezte le a német kancellár.
Fotó: Presidency.ro
Johannis ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy
Az elnök úgy vélekedett, ez részben kommunikáció, meghatározás kérdése, a nyugat-európai országok számára ugyanis fontos, hogy ne legyenek olyan országok, amelyek akadályoznak bizonyos projekteket, a kelet-európai országok számára pedig az a lényeg, hogy ne legyenek olyan projektek, amelyekben ők nem vehetnek részt.
„Időközben tisztázódtak ezek a kérdések, mindenki egyetértett abban, hogy a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy eldönthessék, részt vesznek-e vagy sem bizonyos projektekben" – hangsúlyozta Johannis. A berlini találkozó végén Merkel és Johannis megerősítették elhatározásukat a védelmi erőfeszítések növelése mellett. Johannis rámutatott: Románia nem fog választani a NATO és az Európai Unió, vagy az EU és az Egyesült Államok között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!