Menekülnek a szíriai feleségek

 Több ezerre tehető a kelet-európai–szíriai vegyes házasságok száma, többségük még abban az időben – az 1960-as évektől kezdve – köttetett, amikor a Szovjetunió, valamint kelet-európai csatlósai és az egykori Jugoszlávia tárt karokkal várta az egyetemeken továbbtanulni vágyó közel-keleti és afrikai diákokat.

Ennek hátterében a Szovjetunió esetében az állt, hogy szerette volna kiterjeszteni politikai befolyását az ingatag Közel-Keletre, míg Jugoszlávia akkoriban az Aszad-család vezette szíriai rezsimmel szoros kapcsolatot ápoló, el nem kötelezett mozgalom vezetője volt. Olekszandr Bogomolov, a kijevi Közel-keleti Tanulmányok Központjának vezetője elmondta, hogy a szovjet hatóságok ösztönözték ezeket a házasságokat, amelyekre úgy tekintettek, mint a szíriai elit befolyásolásának hatékony eszközeire. A Szíriából érkezett diákok többsége ugyanis előkelő családok sarja volt, hiszen a rezsim eleve csak támogatóinak biztosította az európai tartózkodás lehetőségét.

A kelet-európai nők számára egy külföldivel, így egy szíriai férfival való házasság alapvetően a kommunista elnyomás előli menekülést jelentette, s egyben a jobb élet reményével kecsegtetett, míg másokat elsősorban Szíria kulturális gazdagsága és kellemes éghajlata vonzott. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után is születtek vegyes házasságok, hiszen az orosz, ukrán vagy fehérorosz nők szemében továbbra is kívánatosnak tűnt a külföldi családalapítás, nem utolsósorban pedig jól jött számukra egy olyan férj, aki nem iszik.

Kszenyija Murtada a múlt héten menekült el Szíriából két kisfiával. A férjét, Azízt a kormányerők és felkelők közötti harcok jelenlegi fő helyszínén, Aleppóban hagyta. „Ki tudja, mi lesz? Itt háború dúl” – mondta a 36 éves ukrán asszony, akit 200 másik ukrán nővel együtt szállítottak haza múlt héten egy kormányzati repülőgépen.

„A férjeink a helyükön maradtak, harcolni fognak, és megvédik otthonainkat” – tette hozzá Murtada, aki évekkel ezelőtt az ukrajnai Odesszában ismerkedett meg az ottani egyetemen informatikát tanuló férjével. A volt kommunista országokból feleséget választó szíriai férfiak többsége a Bassár el-Aszad szíriai elnököt is tagjai között tudó síita alavita kisebbséghez, vagyis a társadalmi elithez tartozik. Ez a vallási közösség a szíriai felkelők első számú célpontja. A közel-keleti országból elmenekültek között van a szerb Biljana Ajúbi is, aki nemrég 40 másik honfitársával érkezett haza. Számára nem kérdés, ki okolható a vérontásért, amely miatt Aleppóban kellett hagynia a férjét.

„Az amerikaiak tehetnek erről. Ők pénzelik a felkelőket Katarral és Szaúd-Arábiával együtt” – hangsúlyozta. Hozzátette: Aszadnak semmi köze a mészárláshoz, és nagyon reméli, hogy a szíriai hadsereg győzni tud, ők pedig hamarosan visszatérhetnek Aleppóba. Svetlana Djurdjevicet az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúra emlékezteti a Szíriában kialakult helyzet. „Polgárháború van, olyan, mint Boszniában volt” – mondta az 53 éves boszniai aszszony. Ő a szerbekkel együtt néhány hete érkezett meg szülőföldjére, ahonnan – mint megjegyezte – szintén egy háború űzte el közel húsz évvel ezelőtt a közel-keleti országba.