Nyílhatnak a sorompók. Az EU Igazság- és Belügyi Bizottsága rábólintott Románia teljes körű schengeni csatlakozására
Fotó: Gov.ro
Hosszú évek várakozása után végre teljes körű bebocsátást nyer Románia a schengeni „elitklubba”: az Erópai Unió belügyminiszterei csütörtöki, brüsszeli ülésükön rábólintottak a teljes körű román és bolgár csatlakozásra.
2024. december 12., 11:012024. december 12., 11:01
2024. december 12., 13:562024. december 12., 13:56
A két ország január elsejétől válik teljes jogú taggá a belső határellenőrzéstől mentes uniós térségben.
A döntést Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke jelentette be közösségi oldalán.
– fogalmazott az EP elnöke.
A hírt az EU Tanácsának magyar elnöksége is megerősítette
„DEAL! A belügyminiszterek most fogadták el azt a határozatot, amely szerint 2025. január 1-jétől megszűnik a Bulgáriával és Romániával közös, illetve a Bulgária és Románia közötti belső szárazföldi határellenőrzés. Nagy győzelem Bulgária, Románia és egész Európa számára!” – fogalmaztak az X-en.
A döntést még csütörtökön reggel megelőlegezte az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Magyarország belügyminisztere, Pintér Sándor, aki az ülés előtt meggyőződését fejezte ki, hogy az uniós hivatali kollégái megszavazzák Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát, mert a két ország technikailag készen áll erre.
Értékelése szerint az elmúlt években Románia és Bulgária hatalmas erőfeszítéseket tett a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek teljesítésére.
„Megérdemlik, hogy az övezet teljes jogú tagjai legyenek” – jelentette ki.
A miniszterek döntését követően Pintér Sándor történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.
Magyar támogatás. Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország belügyminisztere, Pintér Sándor gratulál román kollégájának, Cătălin Predoiunak az uniós belügyminiszterek találkozóján a román és a bolgár schengeni csatlakozás jóváhagyását követően
Fotó: X/magyar EU-elnökség
A hírt elégedetten kommentálták a román állami vezetők, akik közül elsőként Klaus Iohannis államfő szólalt meg a döntés bejelentése után.
„Ma jó hírem van! Románia teljes jogú schengeni tag! Ma reggel Brüsszelben megszületett a döntés arról, hogy országunk és szárazföldi határai 2025. január 1-jei hatállyal csatlakoznak a schengeni térséghez, egy olyan döntés, amelyre mindannyian túl régóta vártunk” – kezdte beszédét az elnök.
„A román hatóságok összehangolt erőfeszítéseinek és az intenzív politikai és diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően - és itt különösen a Belügyminisztériumot és a Külügyminisztériumot szeretném kiemelni – végre élvezhetjük ezt a jól megérdemelt jogot, amelyet Románia jogosan szerzett meg.
A szabad mozgást biztosító közös térséghez való csatlakozásunknak számos előnye van, és közvetlen hatással van polgárainkra, a gazdaságra és országunk külső megítélésére.
A belső határellenőrzések eltörlése gyorsabb és egyszerűbb mozgást jelent az utazók számára, a határokon töltött idő jelentősen csökken, a vállalatok logisztikai költségei pedig csökkennek, ami gyorsan növeli a román termékek és szolgáltatások versenyképességét az európai piacon” – mondta Iohannis.
Az elnök szerint ezzel egyidejűleg Románia vonzereje is jelentősen megnő a külföldi befektetők számára, akik kereskedelmi előnyt látnak majd az ország összeköttetési lehetőségeinek bővülésében. Románia teljes jogú schengeni tagsága tehát megerősíti Románia stratégiai pozícióját, mint Kelet- és Nyugat-Európa közötti átjáró.
Annak érdekében, hogy elhárítsuk ezeket a nehézségeket, és meggyőzzük európai partnereinket arról, hogy minden jogunk megvan a schengeni tagsághoz, személyesen elköteleztem magam a pozitív eredmény elérése mellett. Ennek érdekében számtalan megbeszélést folytattam kollégáimmal, találkozókon és konzultációkon vettem részt, hogy minden egyes országot meggyőzzek arról, hogy fejezze ki támogatását irántunk.
A mai döntés egyértelmű, mindenféle értelmezés nélküli megerősítése a valóságnak. Románia helye a schengeni térségben van, teljesítményünk és elkötelezettségünk alapján.
Szeretnék gratulálni minden intézménynek, amely részt vett ebben a hatalmas erőfeszítésben, és köszönetet mondani nekik a kemény munkájukért és kitartásukért, amellyel mindezen évek alatt aktívan támogatták ezt a törekvést. Köszönetet mondok az európai intézményeknek és valamennyi tagállamnak is, amelyek támogattak bennünket ebben az összetett folyamatban” – fogalmazott Iohannis.
Az elnök leszögezte: Románia továbbra is felelősségteljesen fog fellépni az Unió külső határainak védelme és megerősítése érdekében, beleértve az illegális migráció hatékony kezelését is.
Természetesen az Európai Unió jobban is működhet, és nyilvánvaló, hogy a román politikusoknak még jobban be kell kapcsolódniuk annak érdekében, hogy országunk számára minél több, az európai tagságunkból eredő előnyt biztosítsunk. De amikor egy jobb életről és egy virágzóbb életről gondolkodunk, akkor arra gondolunk, hogy milyen az élet egy nyugati országban, és gyakran halljuk az »olyan országot akarunk, mint odakint « szlogent. Több szabadságot akarunk, nem több korlátozást, több véleményszabadságot, nem kevesebbet.
Tehát valójában több Európát akarunk, nem kevesebbet, és akik az európai előnyök és értékek megtagadását szorgalmazzák, azok a demokrácia és a szabadság ellenzői, és el akarják szigetelni hazánkat” – hangsúlyozta.
– szögezte le Klaus Iohannis.
Örömét fejezte ki Marcel Ciolacu miniszterelnök is.
„Románia 2025. január 1-jével teljes mértékben csatlakozik a schengeni térséghez, az Igazság- és Belügyi Tanács mai döntését követően.
– írta a miniszterelnök az X-en.
Ciolacu a csütörtöki kormányülés előtt nyilatkozott is a döntésről, és úgy fogalmazott, hogy „ez egy történelmi döntés, az igazságosság és a nemzeti méltóság győzelme, és egyértelmű jelzés, hogy soha nem fogadjuk el, hogy másodrangú állampolgárok legyünk Európában”.
„Ez mindenekelőtt minden román számára diadal, politikai hovatartozástól és társadalmi helyzettől függetlenül. Ez az ország javát szolgáló összefogás győzelme. Mert a hazai és külföldi véleményformálók, közéleti személyiségek és hétköznapi emberek, miniszterek, diplomaták, európai parlamenti képviselők és tucatnyi intézmény szakemberei egyaránt hozzájárultak ehhez a pillanathoz.
– mondta Ciolacu.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a romániai vállalkozók számára milyen előnyökkel jár majd a csütörtöki brüsszeli döntés.
Az európai partnerekkel üzletelő romániai vállalatok számára a határellenőrzések eltörlése megkönnyíti a kereskedelmet és csökkenti a logisztikai költségeket. Ez azt jelenti, hogy a román áruk versenyképesebbé válnak, ami fellendíti a gazdaságot, új üzleti lehetőségeket és munkahelyeket teremt”
– jelentette ki.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter is a határokon valüó könnyebb átjutást emelte ki.
„Ez már hivatalos! 2025. január 1-jétől teljes jogú tagjai vagyunk a schengeni térségnek, beleértve a szárazföldi határokat is. 2025. január 1-jétől a vasúti közlekedés tekintetében a teljes körű schengeni tagság a határellenőrzések eltörlését jelenti. Ez vonatonként mintegy 30 perccel csökkenti a veszteglés időtartamát a következő határátkelőkön: Körtös; Érmihályfalva; Nagyszalonta; Biharpüspöki; Nagykároly. A közúti árufuvarozás számára a schengeni csatlakozás a szomszédos uniós tagállamokkal (Magyarország és Bulgária) való rendszeres határellenőrzés megszüntetését jelenti.
Emellett lehetővé teszi a közúti fuvarozók számára, hogy sokkal gyorsabban átlépjék az uniós országokkal közös határokat:
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint Románia teljes körű csatlakozása a schengeni térséghez történelmi és megható pillanat, ugyanakkor biztosította az uniós partnereket, hogy Románia „teljes mértékben felkészült Schengenre”, és „továbbra is védi határait”,a technológiába és a logisztikába történő beruházások révén.
A döntéshez gratulált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.
„Teljes mértékben Schengenben – ahová tartozinak” – fogalmazott az X-en.
Az Európai Bizottság is méltatta a csütörtöki eseményt.
– olvasható az EB sajtóközleményében.
A döntés „azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől a polgárok szárazföldi határellenőrzés nélkül utazhatnak Bulgáriába és Romániába, illetve Bulgária és Románia között” – tette hozzá az uniós végrehajtó testület.
„Tavaly december óta, amikor a Tanács úgy döntött, hogy Romániát és Bulgáriát a schengeni térségbe fogadja, mindkét tagállam megtette az összes szükséges intézkedést annak érdekében, hogy 2024. március 31-től zökkenőmentesen alkalmazzák a schengeni szabályokat. Ezen a napon megszűntek a belső légi és tengeri határokon a belső légi és tengeri határellenőrzések, és megkezdődött a schengeni szabályok alkalmazása, többek között a schengeni vízumok kiadása tekintetében” – emlékeztet közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság azt is megjegyzi, hogy „ahogyan azt a Schengen helyzete 2024 című jelentés is hangsúlyozza, Schengen erős, és továbbra is a világ leglátogatottabb úti célja”.
– zárta nyilatkozatát az Európai Bizottság.
Mint arról beszámoltunk, két ország integrációja terén a térség belügyminisztereinek november 22-én Budapesten rendezett találkozója jelentette az áttörést, amely az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország kormányának közvetítésével jött létre.
Intenzív háttértárgyalásokat követően
A budapesti tanácskozásokat követően Orbán Viktor magyar kormányfő román hivatali kollégájával, Marcel Ciolacuval közösen jelentette be: minden akadály elhárult, amely lehetetlenné tette Románia csatlakozását a schengeni térséghez, így Bulgáriával együtt 2025. január elsejétől a határmentes övezet teljes jogú tagjává válhat.
Jóváhagyhatja csütörtöki brüsszeli ülésén Románia – és Bulgária – teljes körű Schengen-csatlakozását az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa. A két ország mintegy 15 éve vár bebocsátást a határellenőrzés nélküli övezetbe, ám a román és a bolgár állampolgárok.
Erről az uniós belügy- is igazságügy-miniszterek december 12-ei ülésén születik meg a végső döntés, a magyar EU-elnökség előterjesztése alapján. (A Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról szóló döntéshez minden tagállam jóváhagyása szükséges). Ezt követően az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottsága előkészítette a Bulgáriával és Romániával közös szárazföldi belső határain folytatott ellenőrzések 2025. január 1-jétől kezdődő megszüntetéséről szóló tanácsi határozatot.
Ausztria nem fogja ellenezni Románia és Bulgária teljeskörű schengeni csatlakozását az uniós belügyminiszterek csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő ülésén.
Az ország – Bulgáriával együtt – idén március 31-étől hivatalosan a schengeni övezet részévé vált ugyan, ám a határnyitás egyelőre csak a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik, a közúti átkelésre nem. Ráadásul az Air Schengen sem működik még tökéletesen, mivel számos tagállam nem tartja tiszteletben. Számos román állampolgár – köztük több politikus – arra panaszkodott, hogy közép- és nyugat-európai országok repülőterein továbbra is ellenőrzik a Romániából érkező utasok úti okmányait.
Az elmúlt időszakban elsősorban az illegális migrációval, a határvédelemmel, az illegális határsértők visszaküldésének politikájával, az EU menekültügyi és migrációs jogi keretével, a határvédelembe történő beruházásokkal, a kétoldalú programokkal való együttműködés képességével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg az érintett országok illetékesei.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Ezek az egyeztetések elmozdulást eredményeztek a bővítés ügyében, és nemrég a bécsi kormány megerősítette, hogy Ausztria lemond a vétójáról, és immár nem gördít akadályt a két EU-tagállam integrációja elé, így összejöhet a teljes körű csatlakozás.
A schengeni térségnek köszönhetően több mint 400 millió ember utazhat szabadon a schengeni tagállamokban, anélkül, hogy határellenőrzésen kellene átesnie.
A schengeni térség jelenleg több mint 4 millió négyzetkilométert fed le, közel 420 millió lakosra terjed ki, és 29 országot foglal magában: a 27 uniós tagállam közül 25-öt, továbbá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamennyi tagját (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc),
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!