Megszavazta az EP Tőkés László felsőoktatási előterjesztését

Előzőleg a témához hozzászóló EP-képviselők nagy elismeréssel méltatták a dokumentumot. A napirendi kérdéshez kapcsolódó zárszavában Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos köszönetet mondott Tőkés Lászlónak azért az „együttműködő és konstruktív szellemért”, amelyet jelentése elkészítése során tanúsított. Költségvetési szempontból annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a felsőoktatástól még a legszigorúbb megszorító intézkedések során se vonjanak meg anyagi alapokat. A felsőoktatás modernizációja azért is elengedhetetlenül fontos, hogy „az egyetemek ne munkanélkülieket gyártsanak futószalagon” – mondta az EU-biztos.

A most a parlament által elfogadott előterjesztés azt kéri az Európai Bizottságtól, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményétől, hogy a 2014-2020-as költségvetésben kiemelt módon szerepeljen az egyetemek támogatása. A tagállamokhoz azzal a kéréssel fordul, hogy nemzeti össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák felsőoktatási célokra. A regionális hatóságoktól azt várja el az Európai Parlament, hogy mind az egyetemi vezetőkkel, mind pedig az üzleti és a civil szférával partneri viszonyt alakítsanak ki, és a határokon átnyúló regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket is használják ki.

Egyes kimutatások szerint az EU-ban működő, mintegy négyezer felsőoktatási intézmény közül mindössze kétszáz szerepel a világ ötszáz legjobb egyeteme között, és ezek közül is nagyon kevés kerül ki Kelet- és Közép-Európából. Tőkés jelentése akcióterv kidolgozását és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását kéri az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai egyetemeket is a nyugat-európai szintre lehessen emelni.

A dokumentum az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának – és az őket szolgáló intézményeknek – a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra. Hangsúlyozza, hogy ennek az anyagi hátterét, finanszírozását is biztosítani kell. A nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében a helyi és regionális nyelvek, sőt a jelnyelv oktatását is szorgalmazza.

A hátrányos helyzetű közösségek, ezenképpen a romák, a fogyatékkal élők és más marginalizált közösségek számára is biztosítani kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést – tartalmazza a megszavazott szöveg. Emellett külön fejezetben tesz ajánlásokat a nők felsőoktatási esélyegyenlőségének a biztosítása érdekében.

A felsőoktatási intézmények a demokratikus alapértékek elsajátításának a színhelyei is egyben. Ennek értelmében a dokumentum arra is kitér, hogy az európai alapértékek és az integráció tanítása mellett külön figyelmet kell szentelni az európai totalitárius rendszerekről szóló oktatásnak.

„Remélem, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok oktatási politikáik tervezésében messzemenően figyelembe fogják venni a nagy többséggel megszavazott jelentést. Elégtétel és öröm számomra, hogy miután Erdélyben az elmúlt húsz esztendőben, rendkívüli erőfeszítések árán, részlegesen sikerült egy valamire való magyar nyelvű felsőfokú intézményrendszert létrehoznunk, ez alkalommal, a volt kommunista rezsim idejéből örökölt helyzeti hátrányainkat leküzdve, az európai egyetemi rendszer megújításához is sikerül hozzájárulnunk” – mondta Tőkés László a szavazást követően.