Megnövelte hadereje készültségi szintjét a NATO, és az orosz katonák kivonását követeli Ukrajnából, Moldovából

Hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak.

Jens Stoltenberg rámutatott, hogy komolyan tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is. „A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik” – emelte ki. Stoltenberg hangsúlyozta: a politikai megoldás „még mindig lehetséges”, de attól függ, hogy Oroszország „jóhiszeműen” cselekszik-e.

Elmondta, hogy a NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek, „amelyeket nagyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”. Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok „esetleges orosz támadást álcázhatnak”. „Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

„Az Oroszországnak küldött amerikai válasz komoly diplomáciai útvonalat jelöl ki” – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok  megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire. A tárcavezető szerint a levél – amelyet orosz sajtóértesülések szerint John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kézbesített Oroszország külügyminisztériumába – „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

„A dolgok írásba foglalása (…) jó módja annak, hogy a lehető legpontosabbak legyünk, és az oroszok a lehető legvilágosabban megértsék álláspontjainkat, elképzeléseinket. Jelenleg a dokumentum náluk van, és az ő térfelükön pattog a labda” – fogalmazott Blinken. A külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum, de azt kiemelte, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyásával küldték el, aki személyesen részt vett a levél szerkesztésében és szövegezésében. Blinken azt is hozzátette, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg.

Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült. Blinken azt is világossá tette: az Egyesült Államok „eleve esélytelennek tartja”, hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések. Blinken az újságíróknak arról is beszámolt, hogy a következő napokban további megbeszélésekre számít Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A tárcavezető azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége továbbra is nyitva marad, de arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy „erősen fontolják meg a távozást.”