Fotó: Alina Gorghiu/Facebook
Nem csupán Erdélyben okoznak gondot az embereknek az egyre jobban elszaporodó medvék: a francia juhtenyésztők szövetsége felszólította az Európai Bizottságot, hogy javítson a medvepopulációk felmérésének gyakorlatán és változtassa meg védettségi státusukat, mivel az országban a közelmúltban megugrottak a medvetámadások. Az Euractiv beszámolója szerint a gazdák érdekképviselete azt követően fújt riadót, hogy a Pireneusokban fekvő Ariège megyében, ahol Franciaország medvéinek 90 százaléka él, megnőtt a medvetámadások száma.
2023. augusztus 27., 11:512023. augusztus 27., 11:51
„Két év viszonylagos stabilitás után idén 20 százalékkal több veszteségünk van, mint tavaly” – mondta Franck Watts tenyésztő, a Francia Juhtenyésztők Nemzeti Szövetségének (FNO) tagja az Euractivnak.
Évente átlagosan mintegy 1000 bejelentést tesznek a francia biodiverzitásért felelős hivatalban (OFB).
A medve a 20. század végén majdnem eltűnt a térségből, de miután tíz medvét visszatelepítettek, a Pireneusokban 1996 és 2018 között helyreállt a populáció. Ma legalább 76 egyed található a francia–spanyol határon fekvő hegységben.
„A medvék számának növekedésével együtt jár a passzív védelmi eszközök (tűz, fények, kutyák) kitanulása, és a medvék a pásztorok jelenlétéhez is hozzászoktak. Már nem vagyunk képesek megvédeni a nyájainkat” – hangsúlyozta a pásztor, aki konkrét megoldásokat vár Európától és a francia kormánytól.
A gazdák számára a leghatékonyabb rövid távú megoldás továbbra is a vaktöltényekkel történő, nem halálos elrettentés. Az EU élőhelyvédelmi irányelve, amely a nagyragadozókat védi, csak az állományt érintő vészhelyzetben, illetve akkor engedi meg az ilyen intézkedések alkalmazását, ha más védelmi rendszerek nem bizonyultak hatékonynak.
Watts azonban úgy véli, hogy az uniós irányelv még mindig túlságosan megköti az emberek kezét.
„A szabályozás alóli kivételek rendszere nagyon bonyolulttá teszi a dolgokat.
Általánossá kell tennünk ezeket az intézkedéseket” – mondta.
Az egyszerű, fáklyákkal, csengőkkel vagy sípokkal történő elrettentéshez egy évben egy támadásnak, vagy az elmúlt négy évben négy támadásnak kell történnie. Ha a probléma továbbra is fennáll, a medvéket ki lehet lőni, de erre csak a francia biodiverzitásvédelmi hivatal (OFB) ügynökei jogosultak. A szabályok alóli kivétel hatálya nyolc hónap.
A nagytestű ragadozók védelmét zászlajukra tűző szervezetek szerint azonban a gyakorlat káros lehet, különösen a nőstények és a bocsok számára.
Véleményük szerint ezek a rendeletek nem egyeztethetők össze az EU élőhelyvédelmi irányelvével, mivel az az alól való kivételek nem lehetnek károsak a populációk fenntartására.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett fajok vörös listáján világszerte a „súlyosan veszélyeztetett” kategóriába sorolja a barnamedvét. Franciaországban a medvepopuláció továbbra is „kedvezőtlen és nem megfelelő” védettségi helyzetben van a kormány 10 éves cselekvési terve (2018–2028) szerint.
„Ez a jogi csata egy kicsit meghalad bennünket – mondta Watts. – Azt látjuk, hogy
A gazdák magukra vannak utalva, és egyedül szembesülnek a támadásokkal, amelyek Ariège-ben szinte mindennapossá váltak.”
Az FNO gazdái számára az állatok elriasztásának célja, hogy félelmet keltsenek a medvékben, különösen mivel a közbiztonság forog kockán.
Előbb-utóbb Franciaországban is lesz baleset” – figyelmeztetett Watts.
Bár nem túl gyakori, de az embereket érintő balesetek száma Európában egyre nő. Idén egy 26 éves túrázó halt meg egy medvetámadás következtében az olaszországi Caldesben, Trentóban.
A romániai hatóságok bejelentették, hogy 2023-ban 426 medve kilövését kívánják engedélyezni, szemben a tavalyi 140 medvével. A Greenpeace Románia gyorsan elítélte a szerinte „kegyetlen és hatástalan stratégiát”, amely ellentétes az európai irányelvvel, és a vadászati lobbit sejtette a háttérben, amely újra be akarja vezetni a trófeavadászatot.
Michèle Boudouin, az FNO elnöke az Euractivnak elmondta, hogy
Véleménye szerint ez a kudarc a gazdaságokban okozott károkban mérhető, de az EU számára gazdasági szempontból is érzékelhető.
Az európai LIFE programon keresztül az EU 1992 és 2019 között évente 3,6 millió eurót költött arra, hogy támogassa az országokat a nagyragadozók védelmében – Franciaországban a medve visszatelepítését is társfinanszírozta –, és hogy segítse a juhászokat állataik védelmében.
Az Unió a juhtartást az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében létrehozott Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból is finanszírozza.
A Pireneusokban található települések helyi hatóságai 2021-ben több mint 8,2 millió eurót különítettek el, szemben a 2015-ös 5,5 millió euróval. 2021-ben az állatállományban keletkezett károk megtérítésére 414 483 euró állt rendelkezésre.
– mondta Watts.
Michèle Boudouin tenyésztő és az uniós törvényhozók, akik 2022 november végén állásfoglalást nyújtottak be a kérdésről az Európai Parlamentben, úgy vélik, hogy a Bizottságnak jobban fel kell mérnie az európai medveállomány növekedésének gazdasági hatásait. Emellett fel kell mérnie a populációs tendenciákat, és határokon átnyúlóan fel kell térképeznie a helyzetet, hogy a medvék megfelelő kezelésére vonatkozó javaslatokat tehessen a nagyragadozók tényleges európai természetvédelmi helyzete alapján.
Az állásfoglalásról szóló szavazást megelőző vita során az Európai Bizottság igen szkeptikusan fogadta ezeket a kéréseket, rámutatva, hogy a nagyragadozók természetvédelmi helyzetét a legtöbb uniós országban még nem érték el.
Romániában a barnamedve-állomány féktelenül elszaporodott, a szakemberek szerint jelenleg meghaladja a nyolcezer példányt – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter pénteken.
Alaposan visszanyeste a Román Akadémia azon problémás medvék számát, amelyeket az emberek életének és vagyonának megóvása érdekében kilőhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás