Magyarokkal példálózó románok – Az elemző szerint Románia biztonságpolitikai számítások miatt óvatos Ukrajnával szemben

amely határozott diplomáciai lépéseket tesz a jogfosztások ­miatt, és anyagilag támogatja a kárpátaljai magyarokat. Mint a lap megjegyzi, a bukaresti külügyminisztérium is bírálta a diszkriminatív ukrán oktatási jogszabályt, de jóval diplomatikusabb formában.

Ezzel szemben Magyarország blokkolja az Ukrajna NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat a kisebbségi jogok megsértése miatt. A 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvény kimondja: az iskolákban a 2022/23-as tanévtől államnyelven kell oktatni.

„Románia elfelejtett minket” – jelentette ki Elena Nandriş, aki évekig volt egy Csernyivci melletti község, Mahala polgármestere. Ukrajna délnyugati, déli részén és Kárpátalján közel félmilliónyi román ajkú ember él, egy részük moldovai­nak vallja magát.

Radu Emanoil Pătrăşescu ciudei iskolaigazgató elkeserítőnek tartja az új tanévtől kezdődő helyzetet, ősztől ugyanis már a módosított jogszabály szerint oktatnak, ami azt jelenti, hogy az ötödik osztálytól nincs lehetőség anyanyelvi tanulásra az Ukrajnában élő kisebbségek számára.

 – fogalmazott Pătrăşescu. Szerinte a román gyerekek köré­ben drámai módon felgyorsulhat az anyanyelv ismeretének romlása, s ezáltal az asszimiláció.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta, bár Ukrajnának az 1991-es függetlensége óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, jelenleg komoly biztonságpolitikai együttműködés van a két ország között.

Ennek keretében évente rendezik meg a zömében román és ukrán részvételű Black Sea Shield tengeri hadgyakorlatot, romániai szakemberek adnak tanácsot a donbaszi konfliktusban, valamint a kijevi kormányzat kibervédelmében. Barabás T. János emlékeztetett:

A szervezet értetlenségének adott hangot a Románia által biztosított oktatási támogatás eltörlése miatt is. „Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe, eszerint fontosabb a „regionális biztonsági vezető hatalom” státus amerikai segítséggel való elérése és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő.

„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái, a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán–román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – tette hozzá Barabás T. János.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke korábban a Krónikának azt mondta, volt és van is együttműködés a közös hajóban evező ukrajnai magyar, illetve román kisebbség képviselői között.

 – fogalmazott a KMKSZ vezetője.

korábban írtuk

Ukrán össztűz a kárpátaljai magyarokra: Brenzovics László KMKSZ-elnök szerint a helyzet a kisebbségi jogok törékenységét jelzi

Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenít&am

Hatályosak a nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

Közben életbe léptek vasárnap az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései – adta hírül az MTI. Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.

Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti.

Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.