Hirdetés

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

külhoni magyarok máért

A Máért Románia kapcsán aggasztónak tartja a szélsőséges eszméket képviselő pártok térnyerését

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni budapesti sajtótájékoztatón.

MTI

2025. október 16., 19:142025. október 16., 19:14

Semjén Zsolt a külhoni magyarok elleni hangulatkeltésként értékelte a Máérten a szavazati jog megvonására irányuló szándékot. Úgy fogalmazott: nem gondolta volna, hogy 2004. december 5-e még egyszer előkerül, de van olyan párt, amelyik a zászlajára tűzte, hogy elvegye a határon túli magyarok szavazati jogát. Megjegyezte: ez alkotmányosan sem lehetséges.

Arra az érvelésre, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, ne is szavazhasson, azt mondta: ez teljesen abszurd. Számos csoport van, amelyek tagjai bár magyar állampolgárok, nem fizetnek adót. Példaként hozta a külföldön munkát vállalókat.

Hirdetés

A zárónyilatkozatban szintén rögzítették, hogy egységesen kiállnak Brenzovics László mellett és amellett is, hogy a KMKSZ a kárpátaljai magyarság legitim képviselője. A KMKSZ-t a kárpátaljai magyarság választáson hatalmazta fel a képviseletükre – rögzítette. Az elfogadhatatlan, hogy a legitim képviselet helyett az ukránok álmagyar szervezetek képviselőit ültetik be a bizottságokba. Semmilyen legitimációval nem rendelkeznek és nem magyar, hanem ukrán érdekeket képviselnek – jelentette ki.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta tízezer beruházást hajtottak végre külhonban, 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Évről évre száz nemzeti jelentőségű intézményt választ ki a Máért kiszámítható finanszírozással, ezen túl nyílt pályázatokon 35 ezer programot, szervezetet segítettek – ismertette.

Külön kiemelte az óvodák megerősítését külhonban; 700 óvodát és bölcsődét újítottak fel, és 150 újat építettek. Emellett Kárpát-medence szerte 4000 templomot tataroztak, 200 újat építettek

– sorolta. Kitért arra is, hogy a Szülőföldön magyarul programban százezer forintos iskoláztatási támogatást biztosítanak, ennek köszönhetően 230 ezer gyerek jár magyar iskolába. „Ez a legnagyobb teljesítmény, ami a magyar megmaradás záloga” – hangsúlyozta.

A Határtalanul! programban 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztak és 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösséghez. A családtámogatások közül az anyasági támogatást és babakötvény 70-70 ezren kapták meg. Emellett 12 ezer pedagógussal, 200 egészségügyi szakemberrel – akik a szűrőprogramokat végzik – és 200 újságíróval a határon túli médiumoktól rendszeres a kapcsolattartás, ahogy háromezer vállalkozóval is hálózatszerű kapcsolatot tartanak fenn.

Ismertette: összesen 250 milliárd forintot fordítottak gazdaságfejlesztésre külhonban, 62 ezer nyertes pályázat volt.

Tipikus „win-win” szituáció: jó a külhoni magyaroknak, az utódállamoknak és a többségi nemzet tagjainak, és a magyar gazdaságnak is

– mutatott rá. Kitért arra is, hogy Kárpátalján egyetlen oktatási intézményt sem kellett bezárni a háború ellenére, ami a kárpátaljai magyarság hősiességét bizonyítja. Összegzésként úgy fogalmazott: „mi a vásznat és a keretet adtuk, a festményt a külhoni magyarság, a nemzetünk festi”.

külhoni magyarok máért Semjén Zsolt Galéria

Semjén Zsolt: számos csoport van, amelyek tagjai bár magyar állampolgárok, nem fizetnek adót

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a parlamenti pártok közül a Momentum és a Párbeszéd nem fogadta el a meghívást a Máértre, a DK nem is reagált. Azt mondta, sajnálja, hogy a magyar belpolitikában 2004. december 5-e árnyéka még mindig jelen van.

Kiemelte: a magyar közösség jelentős része azt gondolja, egy a nemzet, az állam határai nem azonosak a nemzet határaival és helyes, ha olyan Magyarországot építenek, amelyik felelősséget tud viselni a külhoni magyarságért, beleértve a diaszpórát is. Ennek szellemében fogadták el a zárónyilatkozatot is – hangsúlyozta az államtitkár.

Kijelentette: nem brüsszeli, hanem nemzeti szuverenitáson alapuló nemzetpolitikát kívántak folytatni. A zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a magyar nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása, a nemzeti egység erősítése és az identitásunk megóvása. Megerősítették, hogy a külhoni magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek.

Románia kapcsán aggasztónak tartják a szélsőséges eszméket képviselő pártok térnyerését, a közhangulat romlását, az idegengyűlölet utcai atrocitásokba torkolló megnyilvánulásait, az erdélyi magyarok által is lakott településeken.

Elismerésüket fejezik ki a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum újbóli létrehozásáért. Gratulálnak az RMDSZ sikeres szerepléséhez a 2024. decemberi parlamenti, valamint az államelnöki választásokon, továbbá az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához.

Támogatják a felvidéki magyar közösség törekvéseit, amelyek oktatási- és kulturális intézményhálózatuk megtartását, megerősítését és fejlesztését hivatottak szolgálni. A Vajdaság vonatkozásában üdvözlik, hogy az április 16-án megválasztott új szerbiai kormányban a Vajdasági Magyar Szövetségnek továbbra is nyolc államtitkára van, így továbbiakban is biztosított nemcsak a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalomban is a magyarság ügyeinek hatékony képviselete.

Horvátország vonatkozásában elismerésüket fejezik ki és gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elért sikereihez az önkormányzati választásokon. Gratulálnak a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalakulása 35 éves évfordulójához, egyben a muravidéki magyar közösség szervezett érdekvédelme 50 éves fennállásához.

korábban írtuk

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában
Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában

A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában
2026. szeptember 14., hétfő

Romániában is koordinált szabotázsakciókat az orosz zsoldba szegődött kubai latintánc-tanár

Többek között Románia is szerepelt azon, szabotázsakciókra szakosodott hálózat célkeresztjében, amelyet egy Oroszországban letelepedett kubai tánctanár irányított.

Romániában is koordinált szabotázsakciókat az orosz zsoldba szegődött kubai latintánc-tanár
2026. szeptember 14., hétfő

Aggódhatunk? Az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy az oroszok a lengyel határnál támadtak meg egy vonatot

Egyes vélemények szerint az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy Oroszország vasárnap a lengyel határ közelében támadott meg egy vonatot.

Aggódhatunk? Az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy az oroszok a lengyel határnál támadtak meg egy vonatot
Hirdetés
Hirdetés