
Fotó: Gazprom/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország „háborús fegyverként” használja a gázt, ezért a franciáknak és Európának is fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására.
2022. július 14., 17:022022. július 14., 17:02
2022. július 14., 18:442022. július 14., 18:44
„Oroszország az energiát, az élelmiszerellátást háborús fegyverként használja” – mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az országos televíziós csatornáknak adott élő interjúban az ukrajnai háborúnak az energiaellátásra gyakorolt hatásairól feltett kérdésre.
„Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról” – tette hozzá.
„Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye” – vélte Emmanuel Macron.
Ebben a helyzetben az energiaárak már a háború előtt elkezdtek emelkedni, és a háború miatt folytatódott az emelkedés” – hívta fel a figyelmet.
„Mindannyiunknak fel kell arra készülnie, hogy a háború el fog tartani. A nyár és az ősz eleje valószínűleg nagyon kemény lesz” – hangsúlyozta a francia elnök. Bejelentette, hogy az energia- és az élelmiszerárak megemelkedése miatt az állam „energetikai terheléscsökkentő és józansági csomagot” készít elő.
„Franciaország a modelljének köszönhetően kevéssé függ az orosz gáztól. Európaiként diverzifikálódunk azért, hogy máshonnan szerezzük be a gázt. Norvégia sokat szállít nekünk. Katar, Algéria, az Egyesült Államok is” – emlékeztetett az államfő. Elmondta azt is, hogy őszig Franciaország 100 százalékra fogja feltölteni a tárolókapacitásait.
Programot hozunk létre, és megpróbálunk esténként kevesebbet világítani. Terheléscsökkentő és józansági programot indítunk” – mondta.
A francia forradalom kitörésének 233. évfordulóján a párizsi Champs-Élysées sugárúton megrendezett hagyományos katonai díszszemlét is meghatározta az Európába visszatért háborús hangulat.
Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország katonái hazájuk lobogóit lengetve vonultak végig a sugárúton, mielőtt a francia haderő egységei mutatkoztak be.
A 6300 katona közül a nyári kánikulában csaknem ötezren gyalog vonultak végig a világ egyik legszebbnek tartott sugárútján. A díszszemlén 64 repülő, egy drón, 25 helikopter, kétszáz ló és 181 szárazföldi jármű is végighaladt a többezres tömeg előtt.
s Párizs többször is jelezte, hogy kész növelni a kontingens létszámát. A francia haderő ezenkívül részt vesz szárazföldi és légvédelmi műveletekben Észtországban, a Rafale vadászgépek pedig a lengyel légtér védelmét segítik.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!