
Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat
A Moszkva mellett Crocus City Hall elleni múlt heti véres terrortámadás végrehajtói előbb Fehéroroszországba akartak menekülni, de a fokozott biztonsági intézkedések miatt oda nem juthattak be, ezért másfelé fordultak, és az ukrán határ felé vették az irányt – jelentette ki kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
2024. március 27., 10:182024. március 27., 10:18
Ezzel némileg ellentmond annak az orosz narratívának, miszerint Ukrajna állhat a terrorakció mögött, ezért menekültek az elkövetők abba az irányba.
Az államfőt arról a verzióról kérdezték, amely szerint a 139 ember halálát okozó – többségükben tádzsik – terroristák a Brjanszki területen keresztül Fehéroroszországba próbáltak bejutni és elrejtőzni.
Lukasenka azt válaszolta, hogy a nem tudtak bejutni Fehéroroszországba, mert az első percekben, akárcsak Oroszországban, a térség egy részében fokozott biztonsági rendszerre váltottak.
Elmondása szerint a belügyi erők, a titkosszolgálat, a határőrség és katonai egységek ellenőrző pontokat létesítettek az utakon, beleértve az Oroszországba vezetőket is.
– mondta el Lukasenka.
Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz és az orosz fél a terrortámadást követő teljes időszakban hatékonyan és gördülékenyen együttműködött.
Amint Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő azt a tájékoztatást kapták a különleges szolgálatoktól, hogy egy autó terroristákkal Brjanszk irányába halad, megállapodás született arról, hogy Fehéroroszország lezárja a maga oldalán azt a területet, amely felé az elkövetők vélhetően tartanak, az orosz fél pedig a saját oldalán – tette hozzá.
Megerősíti az „ukrán nyom” létezését a Crocus City Hall kulturális központban múlt héten elkövetett terrortámadás ügyében letartóztatottak vallomása – jelentette ki kedden Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsora számára adott interjújában.
„Egyértelműen kijelenthetem, hogy a politikai háttér megvan ehhez. És az iszlamisták önmagukban nem lennének képesek előkészíteni egy ilyen akciót. Természetesen volt segítségük. És látjuk az ukrán nyomot, és az elnök (Vlagyimir Putyin) is beszélt erről” – mondta Bortnyikov a nyilatkozatban, amelyet az interjút készítő Pavel Zarubin újságíró kedden osztott meg a Telegram-csatornáján.
– tette hozzá az interjúban, amely teljes terjedelmében a tervek szerint vasárnap kerül majd adásba.
Korábban nyilatkozva Bortnyikov újságíróknak kijelentette, hogy az orosz biztonsági szervek folytatják a merénylet összes részvevőjének felkutatását, de a megrendelő kilétét még nem állapították meg. Azt is mondta ugyanakkor, hogy
amelynek 139 halálos áldozata és közel 200 sebesültje volt.
Állítása szerint a határ ukrán oldalán arra készültek, hogy a merénylőket hősként ünnepeljék.
„Úgy véljük, hogy az akciót mind maguk a radikális iszlamisták készítették elő, mind pedig, természetesen, a nyugati szakszolgálatok segítették őket, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne” – mondta Bortnyikov.
Az is állította, hogy az ukrán hatóságok fegyvereseket képeztek ki a Közel-Keleten. Bortnyikov úgy vélekedett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) terrorszervezetté kellene nyilvánítani. Kijelentette, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) parancsnoka legális célpont az orosz szolgálatok számára.
Az FSZB igazgatója kiemelte, hogy a terrorfenyegetés nem múlt el Oroszországban.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
szóljon hozzá!