Hirdetés

London sem támogatja nyugati csapatok Ukrajnába küldését – Moszkva az ENSZ BT összehívását sürgeti

•  Fotó: Twitter/David Cameron

Fotó: Twitter/David Cameron

Miközben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgeti a NATO-csapatok esetleges Ukrajnába vezénylése miatt, David Cameron brit külügyminiszter a Süddeutsche Zeitungnak adott, szombaton megjelent interjújában ellenezte, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, beleértve az ukrán hadsereg kiképzését is.

Hírösszefoglaló

2024. március 10., 10:592024. március 10., 10:59

A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy

Hirdetés

Ukrajnában van egy „kis számú (brit) személyzet”, amely támogatja az ország hadseregét, de a meglévő támogatáson túl „nem terveznek nagyszabású bevetést”.

A miniszter szerint jobb, ha külföldön hajtanak végre kiképzési missziókat, hozzátéve, hogy London 60 ezer ukrán katonát képzett ki ilyen módon.

Cameron szerint a külföldi katonák ukrajnai bevetése további „célpontokat” teremtene Oroszország számára.

„El kell kerülnünk, hogy nyilvánvaló célpontokat hozzunk létre (Vlagyimir) Putyin orosz elnök számára” – jegyezte meg Cameron.

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter pénteken azt mondta, hogy bár jelenleg nem tárgyalnak harcoló csapatok bevetéséről, fennáll annak a lehetősége, hogy Párizs katonai személyzetet küld Ukrajnába ukrán katonák kiképzésére vagy aknamentesítési műveletekben való részvételre.

Korábban Bill Blair kanadai védelmi miniszter is azt mondta, hogy

Ottawa kész korlátozott számú katonai személyzetet küldeni Ukrajnába, de „egyértelműen nem a harcokban való részvétel szándékával”.

Közben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a

„harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.

A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.

Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy

Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”.

Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.

A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.

Közben a térség ukrán parancsnoka szombaton közölte:

az orosz csapatok fokozták a nyomást az ukrán védelmi állásokra a Kelet-Ukrajnában dúló heves harcok során.

A harcok a Bahmuttól nyugatra fekvő területre összpontosultak – nyilatkozta Szerhij Szidorin az ukrán televízióban. „Az ellenség erős veszteségeket szenved el, de állandóan újratölti friss tartalékosokkal a sorait” – mondta a parancsnok. Az orosz támadások célja, hogy előre nyomuljanak Csasziv Jar felé.

„Éjjel-nappal folynak a harcok” – közölte Szidorin.

Az ukrán hadsereg ellentámadásokkal próbálja megtörni az orosz offenzívát, de vissza kellett vonulnia Ivanyivszke falu mögé.

„Az ellenség jelenleg a várost próbálja megostromolni, frontálisan és az oldalakról” – mondta Szidorin a helyzetről.

Ukrajna és Oroszország több tucat drónnal támadta egymást
Az ukrán erők az éjszaka folyamán az Oroszország által indított 39 támadó drónból 35-öt megsemmisítettek – közölte az ukrán légierő vasárnap reggel. A jelentések szerint a legtöbb drónt az ország keleti és déli része felett semmisítették meg. A másik oldalon egy ukránok által indított drón lezuhant és kigyulladt egy olajraktárnál az oroszországi Kurszki területen – közölte a regionális kormányzó vasárnap. „A tűzoltók és a mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak” - mondta Roman Sztarovojt, további részletek közlése nélkül.
Oroszország állítása szerint szombatra virradóra negyvenhét ukrán drónt semmisített meg, amelyeknek egyik célpontja feltehetően egy repülőgépgyár volt.
„A légvédelmi rendszerek elfogtak és megsemmisítettek egy drónt a Belgorodi, kettőt a Kurszki, hármat a Volgográdi, negyvenegyet pedig a Rosztovi terület felett” – közölte az orosz hadsereg.
Kijev az utóbbi időben szinte naponta intéz drón- és tüzérségi támadásokat orosz területek ellen. A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov kijelentette, hogy az egyik csapás az Azovi-tengeri Taganrogot érte, ahol egy mentős megsebesült.
Orosz katonai szakértők állítása szerint a támadás célpontja a taganrogi Berijev repülőgépgyár lehetett – jelentette a hadsereghez közel álló Ribar televízió.
Az Ukrajnával szintén határos Kurszki terület kormányzója, Roman Sztarovojt azt mondta, hogy egy klinika egy támadás következtében megrongálódott, az offenzíva nem követelt áldozatokat.
A részben elfoglalt dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszálló hatóságának egyik vezetője, Jevgenyij Balickij közölte, hogy dróntámadás következében tűz ütött ki az elektromos hálózat egyik berendezésében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
2026. szeptember 14., hétfő

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában

A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában
2026. szeptember 14., hétfő

Romániában is koordinált szabotázsakciókat az orosz zsoldba szegődött kubai latintánc-tanár

Többek között Románia is szerepelt azon, szabotázsakciókra szakosodott hálózat célkeresztjében, amelyet egy Oroszországban letelepedett kubai tánctanár irányított.

Romániában is koordinált szabotázsakciókat az orosz zsoldba szegődött kubai latintánc-tanár
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Aggódhatunk? Az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy az oroszok a lengyel határnál támadtak meg egy vonatot

Egyes vélemények szerint az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy Oroszország vasárnap a lengyel határ közelében támadott meg egy vonatot.

Aggódhatunk? Az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy az oroszok a lengyel határnál támadtak meg egy vonatot
2026. szeptember 13., vasárnap

Trump kiengedte a szellemet a palackból: széteshet Nagy-Britannia?

A függetlenségi népszavazások előkészítéséről tárgyal hétfőn Cardiffban Skócia, Észak-Írország és Wales miniszterelnöke.

Trump kiengedte a szellemet a palackból: széteshet Nagy-Britannia?
2026. szeptember 13., vasárnap

Orbán Viktor: vége az újkommunistákkal szembeni türelmi időnek

„Vége az újkommunistákkal szembeni türelmi időnek. Felvesszük a kesztyűt és harcolunk!” – szögezte le Orbán Viktor szombaton késő este a Facebook-oldalán közzétett posztban.

Orbán Viktor: vége az újkommunistákkal szembeni türelmi időnek
Hirdetés
Hirdetés