Lesz-e elég bátor az EU az őshonos kisebbségek védelmében? Megvitatta az EP a Minority SafePack-et

Vincze Lóránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a vitában hangsúlyozta: az őshonos európai kisebbségek a népességfogyás és az anyanyelv elvesztésének megállítói, és miután több mint egymillióan írták alá a védelmükkel a kapcsolatos kezdeményezést, az Európai Bizottságnak meg kell hallgatnia elvárásaikat. Kitért arra, hogy a plenáris ülés ezen témája néhány képviselőt érzékenyen érinthet, mivel vannak olyan tagállamok, ahol megbecsülik és megvédik kisebbségeiket, de vannak, ahol el sem ismerik őket. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság – ahogy az Európai Bíróság is megállapította – képes ezen a területen támogató politikával fellépni védelmükben, ahogy stratégiákat is el tudott fogadni a közelmúltban más kisebbségi csoportok jogérvényesülése érdekében.

Vincze Loránt arra kérte a bizottságot, hogy a jó kormányzás és a következetesség jegyében tegyen bátor lépéseket az őshonos kisebbségeket védő jogalkotásra vonatkozóan. Fontosnak nevezte például egy olyan uniós ügynökség létrehozását, amely kisebbségi kultúrákkal és nyelvekkel és az ehhez kapcsolódó jogok érvényesülésnek monitorozásával foglalkozik. „A nyelvvesztés sürgőssé teszi a kisebbségvédelem ügyét, több helyen fogy a magyarság. Ennek a trendnek meg kell változnia, és ehhez az unió is hozzá tud járulni” – húzta alá az erdélyi EP-képviselő.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatában leszögezte: a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai az alapvető jogok részét képezik, ezért szükséges végre uniós jogi szinten biztosítani ezek védelmét. A képviselő elégedettségét fejezte ki, hogy a téma hosszú várakozási idő után, plenáris szinten került megvitatásra és az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében elfogadandó parlamenti határozat „kifejezetten jó szövegezésű”. Gál Kinga hangsúlyozta: itt a lehetőség arra, hogy az Unió lakosságának egytizedét kitevő nemzeti és nyelvi kisebbségek egy hangon mondhassák el, hogy védelemre van szükségük. „Szomorú, hogy ehhez európai bírósági ítéletre volt szükség. Hiszen az Európai Bizottság először visszautasította a kezdeményezés regisztrációját, szokás szerint arra hivatkozva, hogy a kisebbségvédelem nem uniós hatáskör” – emlékeztetett Gál Kinga.

Az elmúlt években válaszként 15 alkalommal adta írásba az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek diszkriminációjának vizsgálata nemzeti hatáskörbe tartozik a szubszidiaritás elvének megfelelően, miközben más kérdéskörben nem zavartatja magát ezen elv betartásával – közölte a politikus.

Gál Kinga a hétfői vita kapcsán ezt így értékelte: „Ideje, hogy a bizottság végre tegye félre a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgár kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Ez azért is fontos, hogy ne fordulhasson elő az, ami a minap történt Bocskor Andrea európai parlamenti képviselővel, aki azért, mert a parlamentben kiáll a saját nemzeti közösségének a védelmében, „halállistára” került. Ha a Bizottság következetes, akkor az ilyen esetben elvárható, hogy a leghatározottabban ítélje el es legszigorúbban lépjen fel ez ellen”. Felhívta a figyelmet, hogy mivel Minority Safepack kezdeményezésre adott hivatalos európai bizottsági válasz januárra várható, „számos semmitmondó válasz után, végre konkrét javaslatokat szeretne látni a bizottság asztalán”. „Ellenkező esetben lassan okafogyottá válik az európai polgári kezdeményezés eszköze, amely ahelyett, hogy eredeti célja szerint közelebb vinné az uniót a polgárokhoz, bizalmuk elvesztéséhez vezet” – hangsúlyozta a fideszes képviselő.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője üdvözölte, hogy az EP végre társjogalkotó szervként jogi alapot hozhat létre 60 millió kisebbségben élő ember védelmében. Arról beszélt, hogy a második világháborút követő stabilitás annak is köszönhető, hogy a többségi társadalmak kiegyeztek a nemzetállamokon belüli többségi társadalommal. „A tagállamok területét ma nemzetközi jog védi, így itt az ideje, hogy minden egyes kisebbség bármely tagállamban egyenlő jogokat kapjon” – tette hozzá.