
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett az ukrajnai Bucsában meggyilkolt civilek ügyében Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
2022. április 06., 21:262022. április 06., 21:26
Peszkov szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.
Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé, amely február 24-én kezdte meg Ukrajna megszállását.
Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné. A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.
Peszkov ennek példájaként említette meg a bucsai incidensre vonatkozó „hamis híreket”. Mint mondta, ezek „egyszerűen kisiklathatják a tárgyalási folyamatot”.

Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – állította az ukrán vezérkar.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte „hamis forgatókönyvet”, hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél „kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei”. Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A szóvivő a nyugati, elsősorban az amerikai sajtót „bűnrészesnek” minősítette, amiért – szerinte – a hamis hírek terjesztése mellett blokkolja a bucsai tragédiával kapcsolatos „alternatív álláspont”, az „igazság” megjelenését. Úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Oroszország ártatlansága mellett, valamint az ügy lezárásához.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai első hadijelentésében azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők szerdára virradóra öt ukrán üzemanyag- és kenőanyag-tároló raktárt semmisítettek meg precíziós légi és földi rakétákkal. Konasenkov további 24 létesítmény lerombolásáról, valamint négy drón lelövéséről is beszámolt.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem állnak messze a népirtástól azok az atrocitások, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el az ukrajnai Bucsa településen.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 407 pilóta nélküli légijárművet, 215 rakéta-sorozatvetőt, 1981 harckocsit és páncélozott járművet, 854 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1882 speciális katonai járművet veszítettek. A donyecki „népi milícia” 98, a luhanszki pedig 50 ukrán katona elestéről tett bejelentést az elmúlt naphoz kapcsolódóan.
Kifejezte reményét, hogy az európai józanság gátat szab majd annak, hogy Kalinyingrád blokádja felmerüljön, ami a diplomata szerint „játék a tűzzel”.
Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet szerdán a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva „de facto terrorcselekménynek” nevezte, hogy hajnalban egy személygépkocsi hajtott neki az általa vezetett diplomáciai képviselet kapujának. Elmondta, hogy az autóban több kanna benzin volt, és a vezető, aki később életét vesztette, a román csendőrök felszólítása ellenére sem akarta elhagyni a járművet, amíg meg nem gyújtja a rakományát.
Kuzmin szerint a bukaresti orosz nagykövetség az elmúlt napokban több fenyegetést kapott. A román külügyminisztérium kedden 10 orosz diplomatát utasított ki az országból.

A román hatóságok úgy döntöttek, hogy az ország területén nemkívánatos személynek nyilvánítanak az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetségén dolgozó 10 személyt.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!