
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Kijev által előterjesztett, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet fenntartja az ország NATO-csatlakozásának szándékából eredő fenyegetést, ezért Moszkva negatívan reagálna az aláírására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
2022. szeptember 14., 18:362022. szeptember 14., 18:36
2022. szeptember 14., 18:492022. szeptember 14., 18:49
Az ukrán elnöki hivatal kedden egy biztonsági megállapodástervezetet tett közzé, amely a Kijevnek nyújtandó nemzetközi garanciákat rögzíti. A dokumentum kötelező érvényű megállapodást javasol egyfelől Ukrajna, másfelől az Egyesült Államok, az EU tagállamai és több más ország között. A korábbi javaslatokkal ellentétben nem irányozza elő az ukrán NATO-csatlakozás elutasítását, Ukrajna semleges státuszát vagy Oroszország biztonsági kezesként való szerepvállalását.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan reagálna arra, ha aláírnák az Ukrajna által előterjesztett tervezetet.
„A jelenlegi status quo, a jelenlegi helyzet mellett aligha adhatna bárki nagyobb biztonsági garanciát adni Ukrajnának, mint az ország vezetése. Csakhogy az ország vezetésének olyan intézkedéseket kellene meghoznia, amelyek megszüntetik az Oroszországi Föderációt fenyegető veszélyt. Kijev tökéletesen tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló ukrán tervezet továbbra is magában foglalja az ország NATO-csatlakozásának veszélyét, ami szerinte megerősíti, hogy „sürgős szükség” volt az orosz „különleges hadművelet” elindítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció által tavasszal parafált megállapodástervezet „tartalmazott bizonyos biztonsági garanciákat is”, de azok teljesen más jellegűek voltak. Hozzátette, hogy az ukrán fél visszavonta a szöveg jóváhagyását és „ez a folyamat már lezárult”.
Peszkov szerint „abszolút semmi köze sincs a valósághoz” a Reuters hírügynökség értesülésének, amely szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője a háború elején elérte Kijev előzetesen beleegyezését abba,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a Kijev által javasolt biztonsági paktum, amely előirányozná Ukrajna folyamatos nyugati anyagi támogatását „rabszolgasorba taszítaná az Európai Uniót”, örökre megakadályozva az integrációt a gazdasági növekedés és a fejlődés helyreállításában. Hozzátette, hogy a tervezet több pontját, különösen azokat, amelyek a fegyverszállításokra vonatkoznak, már „sokkal nagyobb léptékben” amúgy is végrehajtják.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében kedden azt írta, hogy az „ukrán nácik” nem fognak semmilyen biztonsági garanciákat kapni, különösen azért nem, mert a projektjük lényegében a harmadik világháború „prológusa”. A politikus szerint a Kijev által javasolt megállapodás „majdnem ugyanazt jelenti, mint az Észak-atlanti Paktum 5. cikkének alkalmazása Ukrajnára”,
Medvegyev szerint a „különböző kaliberű nyugati főnököknek” meg kell érteniük, hogy hogy ez a „hisztérikus felhívás” közvetlenül összefügg a NATO és Oroszország közötti hibrid háborúval.
„Ha ezek a zavarodottak továbbra is féktelenül pumpálják a veszélyes fegyvereket a kijevi rezsimbe, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb egy másik szintre lép” – figyelmeztetett Medvegyev.
„A saját katonai forgatókönyvét fogja követni, új résztvevők bevonásával. Ez mindig is így volt” – írta a volt államfő.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!