Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Kijev által előterjesztett, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet fenntartja az ország NATO-csatlakozásának szándékából eredő fenyegetést, ezért Moszkva negatívan reagálna az aláírására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
2022. szeptember 14., 18:362022. szeptember 14., 18:36
2022. szeptember 14., 18:492022. szeptember 14., 18:49
Az ukrán elnöki hivatal kedden egy biztonsági megállapodástervezetet tett közzé, amely a Kijevnek nyújtandó nemzetközi garanciákat rögzíti. A dokumentum kötelező érvényű megállapodást javasol egyfelől Ukrajna, másfelől az Egyesült Államok, az EU tagállamai és több más ország között. A korábbi javaslatokkal ellentétben nem irányozza elő az ukrán NATO-csatlakozás elutasítását, Ukrajna semleges státuszát vagy Oroszország biztonsági kezesként való szerepvállalását.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan reagálna arra, ha aláírnák az Ukrajna által előterjesztett tervezetet.
„A jelenlegi status quo, a jelenlegi helyzet mellett aligha adhatna bárki nagyobb biztonsági garanciát adni Ukrajnának, mint az ország vezetése. Csakhogy az ország vezetésének olyan intézkedéseket kellene meghoznia, amelyek megszüntetik az Oroszországi Föderációt fenyegető veszélyt. Kijev tökéletesen tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló ukrán tervezet továbbra is magában foglalja az ország NATO-csatlakozásának veszélyét, ami szerinte megerősíti, hogy „sürgős szükség” volt az orosz „különleges hadművelet” elindítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció által tavasszal parafált megállapodástervezet „tartalmazott bizonyos biztonsági garanciákat is”, de azok teljesen más jellegűek voltak. Hozzátette, hogy az ukrán fél visszavonta a szöveg jóváhagyását és „ez a folyamat már lezárult”.
Peszkov szerint „abszolút semmi köze sincs a valósághoz” a Reuters hírügynökség értesülésének, amely szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője a háború elején elérte Kijev előzetesen beleegyezését abba,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a Kijev által javasolt biztonsági paktum, amely előirányozná Ukrajna folyamatos nyugati anyagi támogatását „rabszolgasorba taszítaná az Európai Uniót”, örökre megakadályozva az integrációt a gazdasági növekedés és a fejlődés helyreállításában. Hozzátette, hogy a tervezet több pontját, különösen azokat, amelyek a fegyverszállításokra vonatkoznak, már „sokkal nagyobb léptékben” amúgy is végrehajtják.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében kedden azt írta, hogy az „ukrán nácik” nem fognak semmilyen biztonsági garanciákat kapni, különösen azért nem, mert a projektjük lényegében a harmadik világháború „prológusa”. A politikus szerint a Kijev által javasolt megállapodás „majdnem ugyanazt jelenti, mint az Észak-atlanti Paktum 5. cikkének alkalmazása Ukrajnára”,
Medvegyev szerint a „különböző kaliberű nyugati főnököknek” meg kell érteniük, hogy hogy ez a „hisztérikus felhívás” közvetlenül összefügg a NATO és Oroszország közötti hibrid háborúval.
„Ha ezek a zavarodottak továbbra is féktelenül pumpálják a veszélyes fegyvereket a kijevi rezsimbe, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb egy másik szintre lép” – figyelmeztetett Medvegyev.
„A saját katonai forgatókönyvét fogja követni, új résztvevők bevonásával. Ez mindig is így volt” – írta a volt államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!