Romániában hivatásos katonának jelentkező önkéntesekkel erősítenének, és ütőképes operatív tartalékállományt hoznának létre
Fotó: Barabás Ákos
Lettország jövőre visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot – döntött a rigai parlament. A lépést az ukrajnai orosz invázióval magyarázzák az agresszorral szomszédos kis balti államban. A háború egész Európában a közbeszéd kiemelt témájává emelte a lakosság katonai kiképzésének, besorozásának esetleges erőltetését, ám egyelőre úgy tűnik, a nyugati államok nem akarják ténylegesen felvállalni a rendkívül megosztó intézkedést. Pedig számos uniós és európai NATO-tagországban jelenleg is előírt a sorkatonai szolgálat valamilyen formája. Romániában és Magyarországon nincs ilyen, és jelen állás szerint nem is lesz: a közelmúltban csak cáfolatokat hallhattunk.
2023. április 07., 18:212023. április 07., 18:21
A lett parlament szerdán fogadta el a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításához szükséges törvénymódosításokat. Ezek értelmében 2023 közepén – először csak önkéntes alapon – fokozatosan újra bevezetik a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé. Lettországban 2007-ben törölték el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesek egészítenek ki.
Lettországnak közös határszakaszai vannak Oroszországgal és Fehéroroszországgal is, utóbbi Moszkva katonai szövetségese az ukrajnai háborúban. „Ukrajna brutális és nagyméretű orosz megtámadása óta új geopolitikai valóságban élünk” – szögezte le Inara Murniece lett védelmi miniszter. A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása „Lettország válasza a térségben kialakult új biztonsági helyzetre” – fogalmazott a miniszter.
A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre.
Fotó: Barabás Ákos
Utóbbi lehetőség fontos adalék, hiszen – bár nem lehet teljesen megkerülni a szolgálatot – gyakorlatilag nem muszáj fegyvert ragadni. Hasonló módon járnak el számos más nyugati országban is, ahol jelenlegi is létezik törvényben előírt „kötelező” sorkatonai szolgálat. Viszont csak idézőjelben kötelező, hiszen túlnyomórészt az érintetteket akaratuk ellenére nem sorozzák be, nem bújtatják katonai egyenruhába, azaz „angyalbőrbe” a szolgálat ideje pedig civil szerepvállalással is kiváltható.
Jelenleg – békeidőben – 14 európai államban írnak elő sorkatonai szolgálatot polgáraiknak valamilyen formában. Közülük négy – Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság – a hagyományosan Nyugatnak nevezett régión kívül ország,
Az előírások javarészt 18 éven felüli férfiakra vonatkoznak, akiknek néhány hónaptól egy évig terjedő sorkatonai szolgálaton kell részt venniük. Ugyanakkor Norvégia – első európai országként – 2013 óta a nőket is besorozza, de már Svédország is így jár el. Ám igazából csak „papíron”, ugyanis gyakorlatilag sem a fiúkat, sem a lányokat nem kötelezik katonai szolgálatra. A skandináv modell egy paradoxonon, az „önkéntes kötelezettségen” alapul. Hiszen bár – a törvény szerint – évente sok ezer fiatal kap behívót, a sorozáson átesők csupán 10-15 százalékát veszik fel állományba: túlnyomórészt csak azokat, akik akarják is.
Fotó: Barabás Ákos
Más nyugati államokban – és a lettek is hasonlóra készülnek – az érintettek igény esetén úgynevezett civil szolgálattal is kiválhatják a kötelező szolgálatot: például Ausztriában a 18 éves fiatalok a 6 hónapos kiképzés helyett 9 hónapot tevékenykedhetnek a katasztrófavédelemnél vagy valamilyen szociális intézményben. A legtöbb államban a kötelező sorkatonai szolgálatot letudókat a továbbiakban tartalékosként tartják nyilván, több helyen időnként visszahívják őket „emlékeztető” kiképzésekre.
Az ukrajnai háború miatt más európai országokban is felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése, például Németországban és Hollandiában is, ahol egyaránt a „lazább” skandináv modellt követnék az intézkedés támogatói. Máshol az önkéntes jelentkezést kívánják ösztönözni: például Lengyelországban mindjárt az ukrajnai orosz invázió után, tavaly márciusban bevezették az új rendszert, miszerint önkéntesen csatlakozni lehet a hadsereghez, ahol fizetést kapnak a katonák. A jelentkezők havi közel 1000 eurós bért kapnak, egyéves kiképzés után pedig beléphetnek a hivatásos hadseregbe.
Fotó: Barabás Ákos
Romániában – 2007 óta – nincs kötelező sorkatonai szolgálat, és a jelenlegi állás szerint nem is lesz. Mindezt többször kihangsúlyozták a kormány illetékesei az elmúlt bő egy év folyamán, amely idő alatt
Például mindjárt a háború kitörése után, tavaly márciusban, amikor nyilvánosságra került átiratban kérte a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a Maros megyei háziorvosokat, hogy jelentsék azon 18–35 év közötti fiatalok listáját, akik „betegségük miatt mentesülnek a katonai besorozás alól”. Mint kiderült, ez rutinfeladat, minden évben jelenteni kell ezeket az adatokat, tehát nem a háború okán cselekedtek.
Átiratban kérte a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a Maros megyei háziorvosokat, hogy jelentsék le azon 18–35 év közötti fiatalok listáját, akik betegségük miatt mentesülnek a katonai besorozás alól.
A tartalékosok mozgósításáról szóló álhíreket még idén márciusban is cáfolnia kellett a védelmi minisztériumnak, amely leszögezte: csupán a tartalékosok adatbázisának frissítése zajlott, ami rutineljárásnak számít, a katonai helyzet tisztázását szolgáló behívók kiküldése is rendszeres, és nincs köze az ukrajnai eseményekhez.
Újabb, a tartalékosok mozgósításáról szóló álhírre hívta fel a figyelmet a bukaresti védelmi minisztérium.
Vasile Dîncu akkori védelmi miniszter egyébként tavaly márciusban olyan tervekről beszélt, miszerint kétfajta önkéntes katonai szolgálatot vezetnének be a román hadsereg megújítása, a fiatalok bevonzása érdekében. Az egyik lehetőség az önkéntes tartalékos lenne, a másik pedig az önként teljesített katonai szolgálat. A védelmi minisztérium képviselői később is megerősítették, hogy nem kell kötelező sorkatonai szolgálatra számítani Romániában – ugyanis ma már nem a „katonamennyiség” számít –, az ország továbbra is a profikból álló hadsereg mellett teszi le a voksát.
Fotó: Barabás Ákos
Ezt egyrészt a meglévő önkéntes tartalékosi rendszer, másrészt az önkéntes sorkatonai szolgálat révén kívánják elérni. A következő 2–3 évben arra számítanak, hogy 10–15 ezer fővel nő a tartalékosok száma.
Utóbbi „munkakört” egyébként már az ukrajnai háború kitörése előtt, 2022 januárjától vonzóbbá tették: miután több éven keresztül a román hadsereg hiába próbált elegendő önkéntes tartalékos katonát toborozni, az illetmények megemelését követően háromszoros volt a túljelentkezés a meghirdetett helyekre.
Bár Románia igen nagy, több mint 70 ezer fős hivatásos katonai állománnyal rendelkezik, a tartalékosok számát tavaly még csak 60 ezresre tették, amely szakértők szerint „távolról sem elegendő ahhoz”, hogy egy válsághelyzetre meggyőző katonai választ tudjon adni.
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése természetesen Magyarországon is már többször felmerült a közbeszéd szintjén az ukrajnai háború kitörése óta. A budapesti kormány a közelmúltban – más európai államokhoz hasonlóan – jelentős haderőfejlesztésekbe fogott, és átszervezéseket eszközölt a honvédség tiszti karában. Ennek kapcsán a parlamentben februárban kérdést intéztek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez a kötelező sorkatonai szolgáltatás visszavezetését illetően is.
A tárcavezető válaszában jelezte: mindent megtesz azért, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára a haza szolgálatát (korábbi közlése szerint az állományban 8-10 ezer pozíciót kellene betölteni). Hozzátette, arra törekszik, hogy a magyar haderőt a lehető legfelkészültebb állapotba hozza a lehető legrövidebb időn belül. Ugyanakkor hangsúlyozta: a budapesti kormány napirendjén továbbra sem szerepel a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!