
Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel
Fotó: Facebook/Pásztor István
Ismét kormányzati szerepvállalásra készül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – hangsúlyozta Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban, miután tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel.
2022. július 15., 15:482022. július 15., 15:48
A legnagyobb délvidéki magyar párt ismét a kormánykoalíció része lesz, és az előző évekhez hasonlóan ezúttal is államtitkári szinten kíván részt venni az új kabinet munkájában – húzta alá a VMSZ elnöke.
Előbb a nemzeti kisebbségek pártjainak képviselőivel tárgyalt, majd a nagyobb pártok, koalíciók, listák tagjaival. Az ellenzékből többen jelezték, hogy nem kívánnak megjelenni a találkozón.
A szerb köztársasági elnök és a VMSZ képviselőinek a találkozóját követően Pásztor István elmondta: egyelőre nem tudni, ki csatlakozik még a kormánykoalícióhoz, a VMSZ azonban az utóbbi nyolc évhez hasonlóan most is a Szerb Haladó Párt partnere marad.
Továbbra is az egészségügy, az oktatás, a pénzügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az építésügy és a közigazgatás területén szeretnének kormányzati pozíciót, mert ezek azok a témakörök, amelyek a legfontosabbak a magyar közösség számára.
Pásztor István, a VMSZ elnöke
Fotó: Facebook/Pásztor István
Pásztor István biztosította a szerb elnököt arról is: számíthat a VMSZ támogatására minden olyan területen, amely az ország szuverenitásának megőrzését célozza.
„Azt gondoljuk, hogy a szuverenitás feláldozása azt jelentené, hogy mindenünket feláldozzuk. Nincs az a nyomásgyakorlás, amelynek engedni kell” – hangsúlyozta a pártelnök.
„Az a szankciós politika, amelyet az Európai Unió bevezetett, az az EU térden lövése saját maga részéről. (...) Ebbe az őrületbe nekünk nem szabad belemennünk, ezt az őrületes nyomást nekünk ki kell bírnunk. (.)
– részletezte Pásztor István, aki elmondta, hogy Szerbia ebben az egészben csak szemlélő, és „ennél többet nem is szabad, hogy vállaljon, illetve ennél nagyobb terhet nem is szabad, hogy ráruházzanak”.
A parlamenti választási folyamat jelentősen elhúzódott Szerbiában, mert a voksolást az egyik szavazóhelyen ötször kellett megismételni, így a végleges eredményeket csak július 5-én tették közzé. A szerbiai törvények szerint a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is felálljon.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamenti választást jobbközép Szerb Haladó Párt nyerte meg, így a következő időszakban 120 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. A második helyen az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért nevű lista végzett, amelynek 38 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 31 mandátummal.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a Remény koalíció (15 mandátum), a Muszáj koalíció (13 mandátum), valamint a Fogadalomtevők Szerb Pártja és a Dveri Mozgalom (10–10 mandátum).
Az albán kisebbségnek egy, a horvát kisebbségnek kettő, a bosnyák kisebbség egyik pártjának kettő, a másiknak pedig három képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek öt politikusa ülhet be a parlamenti patkóba.
A választás éjszakáján Aleksandar Vucic közölte: pártja a VMSZ-szel szeretne kormányt alakítani. Elnöki eskütételekor a politikus ezt megismételte, hozzátéve: azt szeretné, hogy az új kormányban komoly helyet kapjanak a nemzeti kisebbségek.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!