Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel
Fotó: Facebook/Pásztor István
Ismét kormányzati szerepvállalásra készül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – hangsúlyozta Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban, miután tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel.
2022. július 15., 15:482022. július 15., 15:48
A legnagyobb délvidéki magyar párt ismét a kormánykoalíció része lesz, és az előző évekhez hasonlóan ezúttal is államtitkári szinten kíván részt venni az új kabinet munkájában – húzta alá a VMSZ elnöke.
Előbb a nemzeti kisebbségek pártjainak képviselőivel tárgyalt, majd a nagyobb pártok, koalíciók, listák tagjaival. Az ellenzékből többen jelezték, hogy nem kívánnak megjelenni a találkozón.
A szerb köztársasági elnök és a VMSZ képviselőinek a találkozóját követően Pásztor István elmondta: egyelőre nem tudni, ki csatlakozik még a kormánykoalícióhoz, a VMSZ azonban az utóbbi nyolc évhez hasonlóan most is a Szerb Haladó Párt partnere marad.
Továbbra is az egészségügy, az oktatás, a pénzügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az építésügy és a közigazgatás területén szeretnének kormányzati pozíciót, mert ezek azok a témakörök, amelyek a legfontosabbak a magyar közösség számára.
Pásztor István, a VMSZ elnöke
Fotó: Facebook/Pásztor István
Pásztor István biztosította a szerb elnököt arról is: számíthat a VMSZ támogatására minden olyan területen, amely az ország szuverenitásának megőrzését célozza.
„Azt gondoljuk, hogy a szuverenitás feláldozása azt jelentené, hogy mindenünket feláldozzuk. Nincs az a nyomásgyakorlás, amelynek engedni kell” – hangsúlyozta a pártelnök.
„Az a szankciós politika, amelyet az Európai Unió bevezetett, az az EU térden lövése saját maga részéről. (...) Ebbe az őrületbe nekünk nem szabad belemennünk, ezt az őrületes nyomást nekünk ki kell bírnunk. (.)
– részletezte Pásztor István, aki elmondta, hogy Szerbia ebben az egészben csak szemlélő, és „ennél többet nem is szabad, hogy vállaljon, illetve ennél nagyobb terhet nem is szabad, hogy ráruházzanak”.
A parlamenti választási folyamat jelentősen elhúzódott Szerbiában, mert a voksolást az egyik szavazóhelyen ötször kellett megismételni, így a végleges eredményeket csak július 5-én tették közzé. A szerbiai törvények szerint a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is felálljon.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamenti választást jobbközép Szerb Haladó Párt nyerte meg, így a következő időszakban 120 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. A második helyen az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért nevű lista végzett, amelynek 38 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 31 mandátummal.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a Remény koalíció (15 mandátum), a Muszáj koalíció (13 mandátum), valamint a Fogadalomtevők Szerb Pártja és a Dveri Mozgalom (10–10 mandátum).
Az albán kisebbségnek egy, a horvát kisebbségnek kettő, a bosnyák kisebbség egyik pártjának kettő, a másiknak pedig három képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek öt politikusa ülhet be a parlamenti patkóba.
A választás éjszakáján Aleksandar Vucic közölte: pártja a VMSZ-szel szeretne kormányt alakítani. Elnöki eskütételekor a politikus ezt megismételte, hozzátéve: azt szeretné, hogy az új kormányban komoly helyet kapjanak a nemzeti kisebbségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!